Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kar - tanácsülések, 1951-1952
1951.12.21. 4. rendes kari tanácsülés
Vb :u 3a) j. mi a ó c IZO es áaa ot am zí i3eh á33 ae *e te; 1) tó e( t< él & c*r ál Lő Az előadásnak olyannak kell lennie,hogy a hallgató és az előadó Között az állandó kapcsolat meglegyen. A hallgatónak állandóan éreznie kell aztjhogy az amit hall a képzettségéhez feltétlenül szükséges. így a hallgató magatói rájön arra,hogy saját érdeke az,hogy az előadásokat figyelemmel hallgassa és me erősödik benne az az akaratéi«,amellyel a hallottakat át is akarja érteni és meg is akarja tanulni, bben az esetben figyelemmel kiséri az előadás minden részletét,meg fogja az előadást minden részletében érteni és olyan mértékben jegyzi meg az előadásokon hallottakból az anyagot,hogy szebad idejében mar csak kis fáradsággal, teljesen meg is tanulja azt. Igen jő,ha a hallgatóság rendelkezésére bocsátunk jegeseteket,ebben az esetben az előadó tulajdonkepen az anyagot magyarázza, az összefüggésekre hívja fel a hallgatóság figyelmét és világossá,érthet övé teszi az egyes részletek közötti kapcsolatot, illet ve a részletek összefüggését .így a nehezebb matematikai összefüggések megvilágosodnak a liall ge tó oan,megérti az egészet, az önbizalma megnő és me kedveli, illet ve megszereti a tárgyat. Ka nincs jegy zet,akkor a hallat tónak az egész előadást jegyeznie kell,ez leköti minden figyelmét és Így nem tudja az előadó gondolatmenetét követni.Az előadás nyomán nem alakul ki a leadott anyagból tiszta kép előtte és csak otthon,na yobb munkával,segédkönyvek felhasználásával érti át az egészet és az összefüggéseket. A jegyzetelés mindig hézagos,biányos,különösen akkor,ha az előadás gyorsabb ütemű. Ilyenkor a hallató a hézagokat memoria utján igyekszik kitölteni és bizony ige sokszor erő3 hibák csúsznak jegyzetébe.hibás dolgokat tanul meg, sokszor egész ferde kép alakul ki ben- ne,amire azután tovább építeni nem tud. A: előadás többi része esetleg ért- | kezetlenné válik.egyre nayobb nehézségek előtt áll,elveszti a hallgató az érdeklődését a tárgy iránt és az oktatás eze női eredménytelen lesz. Ha van jegyzet,akkop a hallgató az előadást teljes figyelemmel kíséri,át érti a magyarázatot ós csak vezérfonalat jegyez fel mayának, hogy - ha szükséges,ennek alapján a jegyzetet kiegészítse. Amint említettem, az előadó és a hallgató között az egész előadás alatt az állandó kapcsolatnak meg kell lennie. Íz csak úgy lehet séges.ha az előadó állandóan figyeli hal Iga tó it, Így rögtön érzi,Logy a hallgató ság az előadott anyagot átértette-e és tovább mehet- e az anyagban. Az előadó csak ekkor tudja állandóan figyelemmel kisc mi a hallgatóit ,ha az évfolyam nem túlságosan nepes. pen ezért eredményes oktatói munkát csak akkor lehet végezni,ha a hallgatói létszám legfeljebb százhúsz, jflnnél többet az előadó nem tud flgyelemi el kis mi és állandóan kézben tartani. A legkisebb zavaró körülmény vagy fegyelmezetlenség a hallgatóság flg elmét elvonja,épen ezért igen fontos az előadások alatt a hallgatóság legszi orubb fegyelme zé se.äemmif éle zavaró körülményt vagy fe yelaazetlen- séget az előadó ne tűrjön meg.Minden évfolyamban van egy pár feg.,elmezetlen- sér^re hajlamos hallgató,ha azonban az első alkalommal rendrout ásítjuk ez illetőt,úgy érezni fog ja, hogy az előadó figyelmét nem kerülte el és rendes viselkedésre kényszerül.Csak a legritkább esetben lesz szükség erősebb fegyelmi intézkedések megtételére. Amilyen fontos az el őad ás,úgy an oly an fontossággal bírnak a gyakorlatok. ä gyakorlatok az előadás kiegész it ésé#ül szó Icáinak, ennek szerves része,Így ennek szoros kapcsolatban kell lennie az előadott anyaggal • zé rt igen nagy gond fordítandó a gyakorlat anyagnak öa szenilitás ára. a gyakorlat anyaga mindig; az előadott elmélet gyakorlati alkalmazása le yen. z el a hallgató látja az elmélet szükségességét,látja araiak felhasználási módját, me ^világosodik előtte az egész elmélet, fiz esetleg homályos részek iae (’világosodnak és Így a gyakorlat elvégzése után ezt i en könnyen m (jóévá teszi. A gyakorlat anyaga az életben előforduló fel a latok köréből veendő,hogy érezze a hallgató a gyakorlat elvégzésének hasznosságát .erezze azt,hogyha yya- korlat 1 föladatokat meg tudja old ani ós ezáltal az önbizalma és az önálló - sága a gyakorlatok folyam n olyan fokot ér el, hogy kikerülve az üzembe, nőm fog félve hozzányúlni az itt előforduló problémákhoz. A gyakorlati anyagnak olyannak kell lennie,hogy az ne legyen 3abIonos,gondolkozás nélkül me jo ld ha tó, ha nem fokozatosan több és több gondolkodást me$civánó,de az elmélet ben hallottak alapján mégis elvégezhető. A gyakorlati felad ttok ne legyenek fculméreleret.-ek, a cél az,hogy a hallgatóság a feladat kidolgozásával a megoldás módszerét sajátítsa el teljesen. 5 L
