Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kar - tanácsülések, 1951-1952

1951.12.21. 4. rendes kari tanácsülés

}

lehet .firrol nincs szó,még abban az esetben sem,ha történetesen beteg»

A későbbi v^&ga nem azt jelenti,hogy cserél valakivel,hanem azt,ha egyéb vizsgáit letette s ha indofiolva van, a dékán beoszthatja az illet® hallgatót. Akik vizsgájukat non tették le sikerrel január 26-ig, 26-ika után csal utóvizsga harcával vizsgázhatnak és ezért fizetniök kell.Ennék az a célja, hogy az emberek lehetőleg lerakják vizsgáikat a rendes időben.

Felhozza a Szovjetunió felsőoktatási szabályzatát .Ez a vizsgaszabályzat nem azt jelenti,hogy merev sablont kell alkalma zni, hanem irányt m\ tat arra,hogy nagy vonalban miként folyjon le a vizsgáztatás a karon.Ha a hallgató egész évben szorgalmasan tanult és a vizsgán ideges volt,nem tud< felelni,akkor megengedi a vizsgaszabályzat,hogy későbbi időpontban javitó vizsgát tehessen.Persze ez nem jelenti azt,hogy az évfolyam 10-20 %-ának lehessen ilyen engedélyt adni.Egy-két esetről lehet azé,amikor a pxofesszű meg van győz©dve?hogy a hallgató jobb jegyet érdemel és tud is.Ezt példána hozta fel,mert bár meghatározott rendszer szerint kell eljárni,de egyes ea tekben van lehetőség arra,hogy a nehézségeket kiküszöböljük.

Fekete Zoltán,Adamovich László,Staaney Albert é3 Wjnkler Oszkár az egyéni' é3 csoportos vizsgáztatás előnyeit és hátrányait teszik szóvá.

A csoportos vizsgáztatást helyeslik.

Kovács Mihályt ki^jelenti,hogy a vizsgáztatás módszerére meghatározott, el o3PT^áMnntadni nem lehet «Nyilvánvaló,hogy meghatározza azt a tanár vizsgáztatási módszere és nem jelenti azt,hogy a tanár a saját tapas talatait ne fejlessze.Ismerteti a FM-nek a vizsgáztatás módszeréhez kiadót Útmutató ját. Útmutatónak szánta,mert egy séges, miután minden tárgyra vizsgán tatót kidolgozni nan lehet és nem utolsó sorban a professzor igen jó tapasztalatait f igy elem bevéve.

Elnöklő dékán felkéri Sébor János tanár kartársat,hogy legyen szi vés a Karnak előadni a tanszékén tapasztalt oktatási és vizsgáztatási módszereit ,amelyek olyan jé eredményt értek el.

~2l:

o::

tó

ha

ia

GÓ

éx

gc

az

as

há

ró

se

et

ke

ki

és

ej

Sí

hu

&

n<

he

é:

3<

3.

Sébor János egyet.tanár a tanszékén meghonosított oktatási »nevelési ,kúta^asTnSS^szOTéről a következőkben számol bes

"Minden előadó legfőbb törekvése az,hogy az oktatói munkája a leh tő legjobb és igy eredményes legyen. A cél az,hogy az élőadott anyag világosan megérthetően jusson el a hal Iga tokhoz, hogy azt még a gyengébb képess güek is teljes mértékben átérthessék és magukévá tehessék.Az utóbbi időkbe igen sok szó esik a helyes oktatói munkáról.Vita tárgyát képezi nap,mißt nap az,hogy melyik a helyes oktatási módszer.Az,aki már hosszabb ideje vég zett oktatói munkát, tud ja, hogy merev szabályokat »előírásokat alkalmazni nei lehet «Minden oktatói munka az oktató egyéniségének jellegét viseli magán, és emellett az oktatandó tárgy természetéhez is kell,hogy alkalmazkodjék. Még ugyanazt a tárgykört is más-más előadó máskép adja elő,igy alakulnak ki az egyes előadókhoz kapcsolódó iskolák,amelynek jellegét a végzett hallj tók egész életükben magukkal viszik.

Az,aki az oktatói munkáját lelkiismeretesen és szeretettel végzi,maga sem követ egy,- szabályok áltál körülhatárolt módszert,mert ha valahol,úgy itt éli az a szólás,hogy tanítva tanulunk.A lelkiismeretes oktató állandóan figyeli tanítványait »állandóan ellenőrzi önmagát és az álért ere< mélyek alapjai folyton módosítja Diód szerét, állandó an javítja, fejleszti azt így nem merném állit ani,hogy van mér egy kikristályosodott módszer,a melynél jobb nem létezikfvagy amelyet nem lehet megjavítani és tökéletesíteni.

Már csak azért is áll az,amit az előbb említ ettem,mert az oktatási módszer igen sok mellékköiülméiy tői függ. Függ a tárgykört®1,amit elő kall adni,sőt még ugyanazon a tárgykörön belül is más módszert kell követni akkor.ha nehezebb elméleti dolgot kell előadni, s akkor,ha kömy ebb természetű ismertető va y leiró rész képezi az előadás tárgyát.

Az általam előadott tárgykörnek megfelelően azt az oktatási el-;, járást tárgyalom,amelynél az előadás és a gyakorlat szoros kapcsolatban a egymással«A tanítás legfontosabb része az előadás.Az előadott anyagot a I nagyobb gonddal rendszerezzük,állitsuk Össze,építsük fel.Először az alapfogalmakat dolgozzuk ki nagy gonddal,erre építsük rá fokozatosan az egész anyagot úgy,hogy az egyik rész a másikból folyjon.Igy a nehezebb elméleti

a

é.

é.

t

k

B

t

f

1

a

a

i

V

e

í

i

j

c

1

I

]

5

1

í

1

I

1

1

rész is könnyen megérthet® lesz a kellő 4.0-4-