Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kar - tanácsülések, 1951-1952

1951.11.06. 1. rendkívüli kari tanácsülés

Man is tölthette be jól«mert még mindig vannak tanóra ink «akiknd pedagógiai módszere kizárólag a szakmai nevelésre szorítkozik.Minden tö vesük az /megkívánom jegyezni«hogy jóindulatú/.hogy egy határvonalat hu nak a politikai és szakmai nevelés között «hivatkozva arra «hogy a politl nem az ő szakmájukhoz tartozik* Persze it.tis volt kivétel és örömmel állapítjuk meg .hogy vannak professzaraink. ?kik a legnagyobb készséggel kereák a szocialista neveié módszereit és lépnek arra az utra«ahogyan politikai és szakma lag is eg formán jó kádereket lehet nevelni. Azt a kérdést pedig9hogy a politika nem az egyetem tanárainak ke: re ha jól megnózzük«rasg kell mondani« ne haragudjanak az őszinteségemér de egyetemi tanárainknak nincsen igaza. Mert ha csak a múlt rendszer« a kapitalista rendszer pedagógiai i szerét és irányát vesszük a la pul« akkor is látni kell«hogy az teljes égé ben egy kialakult társadalmi rendszer módszere és iránya volt «amely at szőve a kapitalizmus minden törekvésé vei .&s csak a kapitalizmus érdekei megfelelően folyhatott a jövendő nemzedék nevelése. ks ha mégis eszébe jutott egy egyetemi tanárnak másképpen «más ir ban tanítanl«azt hamar megfosztottak katedrájától.ha ezt a tényt vesszü alapul vll gosan be bizonyítható «hogy tanáraink csak szakmainak látszó p gógia iránya végeredményben politikai állásfoglalást is je lentett «mert i kapitalista társadalom érdekeinek megfelelő irányú volt. Most ha megnézzük tanáraink többségét a felszabadulás után azt 1 juk«hogy továbbra is igyekeznek a régi módon tanifc anl«meggyÉkcd*e arról«] a politika nem az ő foglalkozása. Mit jelent ez végeredményben? Hz minden kertelés nélkül azt jelenti«hogy szembehelyezkedünk a i tani rend szerrel «még hozzá azé rt? inert a szocializmus építés és a politl nevelés elválaszthatatlanok egy mást ól .Amikor ie arról van 3 zó «hogy a az alizmus építését tisztán szakmai vonalon megoldani nem lehet «mert a szói li raus építése elsősorban politikai kérdés. ük Így természetesen a mi tanárainknak is a szakmai nevelést ős aj kell kapcsolni a politikai neveléssel.mert ellenkező esetben pedagógiai nevelésük nem lesz célirányos« a szocializmus építésének megfelelően. Csak egy példát hozok fel «amivel igazolni kivánom«hogy a politik és szakmai nevelés csak e.ymás mellett haladva hozzák meg az eredményt., mindnyájan tudjuk «hogy a szocializmus építése azt is jelenti «hogy sokkc] többet és jobbat kell termelni a kapitalista társadalomnál. A több termelésünk alapja a Szovjetunió verseny és sztahanov mai lom tapasztalatainak átvétele«oly an mozgalmak topasztalataik«2cidlyek a megák kozdemónyező erejére a műszaki értelmiség segítségére tárnasr.kodv magas a kapitalizmusnál sokkal magasabb termelési eredményeket érnek el A verseny és a sztahanov mozgalom vájjon csak műszaki feladat? Kém! elsősorban nem az «hanem a dolgozók politikai f elviiá ősitől amely nélkül verseny mozgalom vagy sztahanov moz gai om. büro krati kus mód a csak műszaki fel adattá «illet ve irodai feladattá szűkülne le «ezzel pedig kapitalista normák rohamos megdöntése szóba sem jöhetne. ást kell látni mindoyújunknak és Így a világos látás segítségév sokkal könnyebb lesz a szakmai rész mellé a politikai nevelés szociális] elvét beiktatni és igy olyan műszaki kádereket neve lünk «akik képesek lei nek nemcsak a műszaki vezet és ben «ban em a politikai vezetésben is megáll] a helyüket. Másik nagy hiányossága az egyetemünk nevelésének «hogy a azociali nus építésének perspektívái nem domborodnak ki «mint súlyponti feladatok! ha az erdészetet vesszük és megvizsgáljuk«milyen perpektivái vannak a s cializmus építésének az erdészet vom lan. és ugyanakkor megnézzük egyet múlt évi tapasztalatait «minden elfogultság nélkül megállapít ható «hogy n értük el azt«<amit tőlünk a Pért és a dolgozó népünk elvárt. Mindnyájan tud juk, hogy a szocializmus építésében az erdészet n< holmi kirablását a régi erdőknek jelenti«va^y esetleg a kiirtott erdők lyén a szükséges utánpótlást végezzük el«hanem azt jelent i«hogy teljest uj erdőket telsplt8ünk«amelyek segítségével meg akarjuk változtatni a t mészetet«futóhomokos területek t er oé 3z et-talajjá«virágzó életté akarjuk átváltoz ta tni. —25-

Next

/
Oldalképek
Tartalom