Műszaki Egyetem Erdő- és Földmérőmérnöki Kar - tanácsülések, 1949-1950
1949.12.20. 1. együttes ünnepi ülés
7 séges meggyőződést, hogy a jólét az égé a* társadalomban közös, mind «akire kiterjedő kell legyen, mert az egyesek jóléte, jósorsa csakis az egyetemes társadalmi jólétben lehet Igaspágos és tartós. Amint azt Sztálinnak mint a Kommunista Pért főtitkárénak 1926-ban a tif- llszi vasúti műhely munkásai előtt tartott beszédéből idézett részletek mutatják! Sztálin mint a szociális forradalom harcosa kezdettől fogva jó iskolában járt, ahol megismerte a forradalom célját és egyszersmind eszközét isi az embert - és megismerte, sőt mélyreható munkássággal tovább is fejlesztette a forradalom elméleti alapját* a marxismust. És éppen ezért lángeszének jellemzésére és világtörténelmi nagyságának indoklására ezirányú elméleti munkásságának legfőbb mozzanataival is foglalkoznunk kell, Lenin az 19o2-ben megjelent "Mi a teendő" c. könyvében a Pártot környékező opportunizmussal 3zenbeszállva, világosan bizonyltja, hogy a forradalom elmélete nélkül nincs forradalmi mozgalom és a következő években is teljes erejével küzd a marxi elmélet és a munkásmozgalom egységén. Amikor Sztálin, a transz kaukázusi bolsevisták vezetője 19o4-ben egy távoli száműzetésből Tifllszbe visszatér, azonnal Lenin mellé áll és mostan, kilépve már -Transzkaukázia szűk kereteiből, az egész 2árt nevében beszél. zigoru kritika aló veszi Pleehanov- nsk Lenin "iái a teendő" c. könyve ellen Írott támadásait, majd ő is felveszi az opportunisták elleni harcot. Vezetőelvét talán leghüeb- ben tükrözi vissza az 19o5-ben megjelent egyik cikkében foglalt az a mondása, hogy* a Pártot nem lehet egy vendégszerető patriarchális család mintaképére megalakítani, hanem agy várrá kell kiépíteni, amelyben a proletériétus politikájának függetlenségét meg lehet védeni* így fejlődik ki a szociális forradalom történetének e két óriása között a esek a Lenin korai halálával megszakadó bensőséges munkatársi viszony* És így történik, hogy a bolse- vizaus szervezetének elvi alapjainak é3 gyakorlati szabályainak Kidolgozása e nag .szerű munkatársi viszony eredménye lett. Az 1905-3 forraddLmi fölkelés leveret é se után Tifliszben az anarchizmus is akcióba lép» Ez ellen Írja meg Sztálin 1906- ban az "Anarchizmus vagy szocializmus" c. híres cikksorozatét, .bbem a dialektikus módszer alkalmazásával utal arra, hogy "... az ólet sohasem vesztegel egy színvonalon* a pusztulás és keletkezés őrök folyamatban van. Az életben ezért mindég van ami uj és van ami régi, van ami növekvő és van mi elhaló, van ami forradalmi és van emi ellenforradalmi... Annak, ami az életben öregszik és pusz-
