D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Bevezetés

mezővárosi jegyzőkönyvek regesztázása. E metódus választását egyszerre indokolta a várostörténet e meghatározó, nagy terjedelmű forráscsoportja teljes szövegű kiadásának az anyagi bizonytalansága, illetve a bizonytalan financiális háttérrel szemben a speciális paleográfiai, nyelvi szakismereteket követelő források információinak minél szélesebb körbe történő eljuttatása, szétsugárzása. Az akkor alkalmazott összes módszer felhasználásával (teljes magyar- és latin nyelvű szövegközlések, latin szövegek fordítása, rövid és bővebb tartalmi kivonatok, azaz regeszták) jelent meg 1991-ben a kamarai igazgatás alól felszabadult Szeged város tanácsa első, 1717-1723 közötti bejegyzéseket tartalmazó protokollu- ma.6 Szombathelyen, az 1990-es évek elején, szakmai diskurzusokkal segítve, metodikailag folyamatosan csiszolva - természetesen, még most is tökéletesíthe- tően - láttak napvilágot Szombathely privilegizált mezőváros döntően bíráskodási anyagot (gyakran teljes perjegyzőkönyveket, tanúbizonyításokat) tartalmazó jegyzőkönyveinek a regesztái. A hasonló forrástipus, a Bécset védő erődváros, a győri székeskáptalan privilegizált mezővárosa, Győr, 1600-tól fennmaradt jegyzőkönyveinek regeszta formájú közzététele 2000 során kezdődött meg, és e munka a következő évi megjelentetéstől máig folyamatos.7 8 A nyugat-dunántúli városi jegyzőkönyvek regeszta formájú feltárásához a Soproni Levéltár az 1990- es évek derekán csatlakozott. Az első két regeszta kötet a hazai viszonyok között egyedülállóan gazdag közép- és kora újkori városi levéltár* jegyzőkönyvei sorozatából az 1533-1569 közötti esztendőket fogta át.9 Az 1570-1579 közötti esztendőket feldolgozó folytatásuk elkészítésére több mint egy évtized elmúltával került sor. Az elmúlt évtized során a tágabb régióból egy város, Esztergom döntően latin nyelvű 18. századi (1712-től) jegyzőkönyveinek regesztái jelennek meg 2003-tól folyamatosan; e példamutató szisztematikus munka nyomán napjainkra egy generáció várostörténete készült el.10

Sopron város 1570-1579 közötti jegyzőkönyveiből már eddig is merített mind a helytörténeti, mind az országos forráskutatás, de ahogy ez látható, ezt valójában inkább csak illusztratív jellegű „szemezgetésnek” lehetne nevezni. így

6 Bratinka József-Szigeti Ferenc. Szeged város tanácsának első jegyzőkönyve, 1717-1723. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből; 18. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1991. 95-193.

7 Mindkét sorozatból az utolsó, megelőző kötetekről is információt adó: Benczik Gyttla- Dominkovits Péter. Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái (1604-1605). Szombathely, 2002. (Acta Savariensia; 18.), Dominkovits Péter. Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627-1630. Győr, 2010. (Városi Levéltári Füzetek; 11.) Immáron az 1631- 1636 közötti időszak regesztázása is folyamatos.

8 A levéltár közép- és kora újkori iratanyagáról: Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára. Levéltári Közlemények 1. (1923) 2. sz., 227-247.

9 Tirnitz József-Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533— 1554. Sopron, 1996. (= Timitz-Szakács 1996.), Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569. Sopron, 1997. (= Szakács 1997.)

111 A korábbiakról is információt nyújtó egyik utóbbi kötet: Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735-1741. Esztergom, 2009. (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei; 17.)

8