D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
Bevezetés A korai újkor egyik meghatározó városi forrástípusának, a döntően bíráskodással, illetve közigazgatással, a communitason belüli rend fenntartásával, a gazdálkodás szabályozásával kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazó városi jegyzőkönyveknek többféle közzéadási gyakorlata ismert. A „műfaj” klasszikusa Debrecen város 16. század derekától (1547) induló jegyzőkönyveinek az 1979-től elkezdődött, szisztematikus feldolgozása, megjelentetése. Bizton állítható, e kora újkori városi könyvekre a figyelmet felhívó vállalkozás az eredményét tekintve is országosan mintaadó. Generációk egymásra épülő munkájával immáron Bethlen Gábor fejedelemsége időszakának a kötetei (pl. 1621/1622. esztendő) jelennek meg. A sorozatban a latin nyelvű források magyar fordításban, illetve a magyar szövegrészek szöveg- és betűhív közléssel látnak napvilágot.1 A Magyar Királyság, Erdély és a Hódoltság érdekszférájában fekvő, kiemelkedő jelentőségű emporium protokollumainak közlését 1990-ben Borsod vármegye székhelye, Miskolc oppidum 16. századi - döntőn szőlőbirtoklással kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvének teljes terjedelmű, szöveghű közlése, illetve az eredeti facsimiléjének a publikálása követte.2 A városi jegyzőkönyvek gondos filológiai munkán alapuló közzétételét az utóbbi évekből jól példázza az erdélyi fejedelmi székhely, Gyulafehérvár (ma: Alba lulia, R) 17. századi, döntően magyar nyelvű városi protokollumainak ugyancsak teljes terjedelmű, betűhív átírásban napvilágot látott szövegközlése.3 Módszertani alapvetésből hasonló megoldás figyelhető meg a kora-újkori horvát-szlavón államhoz tartozó Varasd vármegye székhelye, Varasd (Varazdin, Hr.) szabad királyi város jegyzőkönyvei esetében is. A forrásokat az eredeti nyelven, teljes terjedelemben latinul közölték, a kutatást orientáló horvát nyelvű fcjregesztákkal ellátva. A jegyzőkönyvezés nyelvének és a választott közlési módszernek is köszönhetően a napjainkra már a 16-17. századra megjelent varasdi jegyzőkönyvek a nemzetközi kutatás véráramába is bekerülhettek.4 5 A kora újkori vármegyei jegyzőkönyvek 1970-as évek végén elindult, egységes szempontú, magyar nyelvű tartalmi kivonatainak3 - azaz regesztáinak - eredményei nyomán, jóval lassabb ütemben indult meg a szabad királyi városi, 1 A tekintélyt parancsoló kötetek kezdő darabja: Balogh István: Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. I. 1547. Debrecen, 1979. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai; 1.) 2 Tóth Péter: Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I. 1569-1600. Miskolc, 1990. Kovács András: Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Gyulafehérvár város jegyzőkönyve 1588— 1674. Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvei 1603-1616. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi történelmi adatok Vl/2.) 4 Kezdő kötet: Barbaric. Josip-Kolander, Ivan Wissen, Adolf: Zapisnici poglavarstva slobodnog i kraljevskog grada Varazdina (Protocolla magistratuis liberae et regiac civitatis Varasdini) Svezak/Tomus I. 1587-1589. Ured.: Josip Barbaric. Varazdin, 1990. 5 Az elkészített vármegyei kötetek modern kiadása: 16- 18. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztái. Szerk.: Á. Varga László-Kenyeres István-Tóth Péter. DVD. Budapest, 2009. 7
