D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

1574. augusztus 11. 29. (III. 324.) Végzés Aichinger Simon és Schön György hátrahagyott özvegye között. Aichinger Simon felperes néhai Schön György soproni polgár hátrahagyott özvegye mint alperes ellen folyamodik 48 forint ügyében, melynek megfizetését kéri az özvegytől. Ezzel szemben az özvegy elmondása szerint egy jogszerűen megkötött szer­ződés és lemondó nyilatkozat tulajdonában van, melyek alapján érdekeinek meg­védéséért folyamodik. Végzés: Mivel az ügy a kormányzat előtt van, valamint két beadvány is Kis­martonban (Eysenstatt) Hans von Weispriach határozatához lett csatolva, ezért annak rendje és módja szerint az özvegy által benyújtott tanácshatározatot is a megboldogult Hans von Weispriach-hoz visszaküldték, valamint mivel mindkét fél hozzájárult ahhoz, hogy az ügyet a jelenlegi kismartoni főkapitány előtt ren­dezik jogilag, ezért azt a tanác is helybenhagyta. Felperes panaszával Kismar­tonban jelentkezzen az előírásoknak megfelelően. 1574. december 2«. 30. (III. 328-329.) Koch (Khoch) János és Rainer Imre polgárok közötti végzés. Azon vitában és perben, amely egyrészről Koch János, a másik részről pedig Rainer Imre között húzódik, és amelynek során Koch János néhai feleségére - aki Rainer Imre leánya volt - hivatkozva, Rainer elhunyt felesége, a tiszteletre méltó Anna asszony végrendelete hatályosságának elismerését kérte. Ezzel szemben Rainer kijelentette; Koch Jánosnak az említett végrendelethez addig semmi köze sincs, amíg nem igazolja örököskénti jogosultságát, amihez jogát Rainer nem ismerte el. Kochot a jogosultság igazolására kötelezték. A bizonyítás során, december 17-én, Koch egy sértetlen házasságlevelet mutatott be, amely­nek érvényességét Rainer sem vonta kétségbe, és azt jóváhagyta. Végzés: Mindkét fél érvelésének és ellenérvelésének meghallgatását, va­lamint a házasságlevél több oldalról történő megfontolását követően a polgár- mester, bíró és a tanács a következő végzést hozta. Minthogy a házasságlevélben az a záradék áll, hogy mindazt, amit a házastársak házasságuk fennállása alatt akár örökösödés, vagy más egyéb úton-módon ingó és ingatlan javakban a tulaj­donukba vettek, mindazokban a részüket kivétel nélkül jogukban áll szabadon, minden nézeteltérés és ellentmondás nélkül örökíteni. Mivel Koch János felesé­ge, Katalin szeretett édesanyját túlélte, ezért Koch mindazon javak esetében, amelyek apósa feleségének a halálával hátramaradtak, és amelyek őt törvénye­sen megilletik, azokban örökösként ismertessék el. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom