D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
desúr, a város közötti konkrét konfliktusra is találunk említést, ilyen az Ágfalva Sopron között (1577). 2 A város mini kegyúr: Sopron város reformáció kori felekezeti, kulturális viszonyaira máig meghatározóak a 20. század első felében íródott, olykor egymással is vitatkozó evangélikus és katolikus egyháztörténetek.'’ Bár egyes reformátorokra vonatkozó részkutatások az elmúlt élvtizedekben gyarapodtak, illetve új szempontú bemutatást nyertek,72 * 74 a korszak új konfesszionalizáció történeti ösz- szegzése még várat magára. A tárgyidőszak regesztái a városi kegyúri jog gyakorlásán keresztül adnak információkat a kor felekezeti és egyháztörténeti viszonyairól, és ezzel szoros összefüggésben a helyi alsófokú iskoláztatásról, illetve adatokkal szolgálnak arról, hogy a városvezetés miképpen „sáfárkodott” a katolikus beneficiumokkal. (Az evangélikus városvezetés e tevékenysége a 17. században már szervesen a várospolitika, a városi diplomácia egyik szegmense, a városi kapcsolatháló kiépítésének egy fontos eleme lett.) így találkozhatunk a regesztákban az 1576 előtt már Körmenden tevékenykedő, 1586, 1588-ban ismét ott szolgáló Dragonus Gáspárral, aki 1579-ben magyar prédikátori tisztségért és a megürülő magyar iskolamesterségért, illetve egzisztenciája fenntartása miatt beneficiumért folyamodott. A helyi magyarok és horvátok lelkésze lett, de a magisztrátus szigorúan megtiltotta, hogy kálvinista, vagy trinitarius (minden bizonnyal antitrinitarius) hitre térjen, azt hirdesse, oktassa. E szolgálatát 1582-ig látta el. 7 Mind a jobbágyfalvakban szolgáló alsópapság, mind a városi papságot segítő egyházi szolgálatban állók személyéről, vagyoni viszonyairól kapunk adatokat. 1576-ban Winkhler Tamás harkai plébános jobb beneficiumért folyamodott,76 ugyancsak a magisztrátushoz folyamodtak szolgálattételük elfogadására a Szent Mihály templom sekrestyései - amihez az egyházatya (Kirchenvater) véleményezése meghatározó volt.77 Ugyanakkor e fórum előtt tettek panaszt az elégedetlen hívek papjukkal szemben. 1579 télvégén a harkai bíró panasszal élt a helybéli pap ellen, aki nem elég, hogy sokat szórakozott (szánkózott), de ivott, sőt mi több, a parasztasszonyokat erkölcstelen paráznáknak tartot72 SopReg 1570-1579. Nr. 399. 7' Payr Sándor. A Soproni Evangélikus Egyházközség története. 1. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron. 1917. 33-138., Bán János: Sopron újkori egyház- története. Sopron, 1939. (Győregyházmegye múltjából; IV/2.) 1-89. Újabb összegzés: Alpár. Geyza: Sopron im Zeitalter der Reformation. Reformation und Gegenreformation in pannonischen Raum. Red.: Reingrabner, Gustav-Schlag, Gerald. Eisenstadt, 1999. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 102.) 165-181. 74 PI.: Griill Tibor: Kőszegi Szekér Mátyás. (Egy magyar prédikátor-író emlékezete.) Soproni Szemle, 45. (1991) 4. sz., 347-350., Griill Tibor-Pausz József: Gerengel Simon és társai inkvizí- ciós perének jegyzőkönyvei [1551], Soproni Szemle 48. (1994) 2. 159-180., Keveházi László): „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem” Sztárai Mihály élete és szolgálata. Budapest, 2005. 166-168. 77 SopReg 1570-1579. Nr. 554., 569., 669., Tóth István György: Körmend a kora újkorban (1526- 1809) In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. 139. 76 SopReg 1570-1579. Nr. 198. 77 SopReg 1570 1579. Nr. 208. 17
