D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
kezelésben, 1579. szeptember 6-án, felesége halálát követően a vagyonát zároltató rokonsággal szemben kérte a zár feloldását.17 Fenyitö és büntető perek: A tárgyidőszakban csekély számú fenyítő- és büntető üggyel kapcsolatos bejegyzés került e forrásokba. Míg az előbbit leginkább az erkölcstelen élettel kapcsolatos vádak, vagy a becsületsértések, ’7 úgy az utóbbit egy szerencsés végkimenetelű eset illusztrálhatja: 1579-ben az egyik jobbágyfalu, Meggyes papja és bírája járt közbe egy paráznasággal vádolt, bebörtönzött férjezett asszonyért, kinyilvánítva: az eset kényszer hatása alatt történt, az asszonyt férje is visszafogadná.’9 Sopron jogéletéhez, a szabad királyi város 16. századi bíráskodási gyakorlatához alapvető fontosságú források mellett, ezek kiegészítésére sporadikus adatokat találhatunk a hegybéli bíráskodás eseteiről is. így 1578-ban a hegymesterek panaszt tettek Rainer Hausbergben elkövetett kisebb hatalmaskodása miatt.37 * * 40 Hiteleshelyi funkciók: A 16-17. században a gyorsabb, közvetlenebb jogbiztosítás és jogérvényesítés miatt a világi és szerzetesi papság hiteleshelyeivel szemben megnőtt a jelentősége a városok, vármegyék különböző típusú hiteleshelyi tevékenységének. A közhitelesség és köztudomás, örökségi perekben az ezáltal segített jogérvényesítés miatt bírt nagy jelentőséggel a végrendeletek kihirdetése, megerősítése,41 illetve mindezzel szemben érvénytelenítésének kérése.42 Ezzel szerves összefüggésben - örökségi, vagyonosztási perektől is sarkallva az írásbeli bizonyítóeszközök felértékelődésének folyamatában, egyre gyakoribb a városi magisztrátushoz intézett folyamodás a végrendeletek hiteles másolatának a kiadásáért.4’ A helyi társadalom életében az emberi élet, életszakaszok írásos bizonyítása is nagyobb hangsúlyt kap. Ahogy eseteink is jelzik, a születési bizonyítványok, leszármazási igazolások kiállítása magisztrátus általi kiállításához a városi polgárság körében ekkor még jelentős részben elegendő volt a tanúbizonyítás (pl. 1577-ben Karner György esetében).44 45 Ugyancsak e kategóriába tartoznak a városházán, a magisztrátusnál elhelyezett adóslevelek, vagy követelések, adósságok kiegyenlítésére ott letett pénzösszegek.47 Adásvétel: Bár a tárgyidőszakban vezettek telekkönyvet, a városi jegyzőkönyvbe is többször feljegyeztek ingatlan adásvételt, döntően belvárosi házak cseréjét. A protocollumban szereplő szórványadatok kitünően egészítik ki a telekkönyvből nyerhető információkat, ugyanis az előző forrás nem adja meg az 37 SopReg 1570-1579. Nr. 31., 412., 438., 597. Személyéről és a Kolb rokonságról: Kovács József László: Lackner Kristóf és kora. Sopron, 1972. 10-11. 3S SopReg 1570-1579. Nr. 61., 64., 209. 17 SopReg 1570-1579. Nr. 587. 40 SopReg 1570-1579. Nr. 452. 41 SopReg 1570-1579. Nr.,93„ 111., 151., 167., 169., 286., 312, 314. 42 SopReg 1570-1579. Nr. 314. 43 SopReg 1570-1579. Nr. 68., 101., 114., 130., 131., 148., 170., 174-175., 179., 204., 258. 44 SopReg 1570-1579. Nr. 180., 238. 45 SopReg 1570 1579. Nr. 163. (1576), 288. (1577) 13
