D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái
1578. január 10. 405. (IV. 195.) A lakatosok ismét megjelentek, és céhszabályzatuk megerősítését kérték, amit kérésükre jóvá is hagytak. 406. (IV. 195.) Weinberger (Weinperger) Ágostont azért idézték be, mert a polgármester engedélye ellenében fát vágott ki. Ezért megbüntették. 1578. január 24. 407. (IV. 196.) A tűzkárosultak megjelentek, és mentességeik engedélyezéséért folyamodtak. A tűz kitörésének napjától, azaz 1577. május 14-től számított három éven keresztül számukra mentességet hagytak jóvá, és elengedték az 1577., 1578., 1579. évi adókat. 408. (IV. 196.) Kristóf fegyverkovács megjelent, és jelezte: nehezményezi azt, hogy egy magyar fegyverkovács idejött, kiakasztotta a cégérét, és azt a céhnek soha nem jelezte, továbbá se születési, se felszabadulási levelét nem mutatta be. Kéri, kötelezzék őt az előbbiekre. Amennyiben ő ennek nem tenne eleget, a céhszabályzat alapján szólítsák fel munkája felfüggesztésére és cégére eltávolítására. Végzés: a fegyverkovácsnak szerencséje kipróbálására csak egy félévet engedélyeztek, ezt követően ismét meg kell jelennie a tanács előtt a további határozathozatal végett. 409. (IV. 196-197.) Rainer Imre, Reisch (Reiss) János helyett megjelent, és a fiatal Reisch hagyatékának a kiadásáért folyamodott, továbbá kérte, hogy Kölbl (Khölbl) tegyen eleget az ügyben meghozott határozatnak. Wirth (Wierdt) Mihály tanácsos Kölbl Mártonnevében válaszában kifejtette: különösnek találja, hogy Rainer elhalálozott emberekkel és elégett okmányokkal akarja igazát bizonyítani, ezért elsőként kéri, hogy elégséges írásbeli meghatalmazást mutasson be. Másodjára pedig indokokkal igyekezett azt alátámasztani, hogy Kölbl nem hibás a késlekedés miatt. Harmadszorra pedig írásbeli eljárást kért, hogy senkit ne érjen jogtalanság. Időközben óvást emelt az ellen is, hogy Reisch hagyatékát az elszámolásig zárolták. Rainer viszontválasza: Wirth méltánytalanul vádolja őt azzal, hogy beleavatkozik az ügybe. Őt erre felkérték. Másodsorban: ami pedig Kölbl legitimációját illeti, azt soha nem kérték tőle, hiszen mindenki tudja, ő Kölbl és nem Reisch leszármazott. Harmadrészt: Reischnét teljes egészében kielégítették, ugyanazt a birtokot az asszony Polányinak (Poláni) móringolta, ezért Kölblnek semmi keresnivalója nincs a Reiss hagyatékban. Fenti kérését ezért megismétli.