D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)
Bevezetés
1556-ban Philipp Melanchtonnál, Wittenbergben, majd ezt követően Tübingen- ben is tanult, 1560. január 1-jétől a jegyzői feladatokat ellátó Wirth Mihály 1568 során e hivatalról lemondott,1" utóda e tisztben Nussbaum György (Nußbaum, Georg) lett. Ő 1569-től 1589-ig töltötte be ezt a hivatalt. Életútja máig alig feltárt; 1578-ban feleségével, Borbálával (Barbara), házat vett az Új utcában (Neu- gasse), 1580-ban a belső tanács tagjává választották. 1589-ben végrendelkezett.15 16 E rövid bevezetőnek semmiképpen sem lehet a feladata a város meghatározó közigazgatási, bíráskodási forrástípusának, illetve az ez alapján elkészített gazdag tematikájú regeszta anyagnak a feldolgozása. Az alábbiakban csupán néhány hangsúlyosabb témakör és lehetséges kutatási irány kerül a teljesség igénye nélkül jelzésre, vitathatatlanul szubjektív megközelítési szempontokkal. Közigazgatás, gazdaság: A statútum alkotás, közösség belső rendjének, működési mechanizmusainak szabályozása az egykori városi élet számtalan területére kiterjedt,17 18 így a helyi közigazgatásra, gazdasági élet szabályozására. A közrend, a járványok megelőzése, közegészségügyi viszonyok normalizálása vezette a magisztrátust 1576-ban akkor, amikor a Kovácsszer (Schmidtgasse) és a Rózsa utca (Rosengasse) lakosait büntetés terhe alatt eltiltotta az Ikva partján történő további szemeteléstől; a szemétlerakókat pedig a meglévő szemét eltakarítására utasították. Hasonlóképpen a természeti környezet, a városi erdők védelmét, az erdőgazdálkodás szabályozását jelentette a kocsigyártók és pintérek erdőélésének korlátozása.is A városgazdálkodás egy gyakori, magisztrátus elé kerülő ügye volt a bevételi forrást jelentő, különböző bérletek szabályozása, kiadásának kérdése (pl. 1577: a Tómalomnál található új malom, illetve 1578: a Tómalom bérlete).19 A város eljárt a kézműipari szervezetek (korporációk) szabályrendeleteinek, a céhartikulusoknak a megújításában. A fazekasok 1577. június 10-én, a lakatosok 1578. január 10-én céhszabályzatuk megerősítéséért folyamodtak.20 Bár a cipészek 1576-ban új limitációt kértek, ezt a város nem tartotta szükségesnek, 15 Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. 1-2. kötet, Budapest, 1982. (= Házi 1982.) Nr. 11630., Kovács József László'. Wirt Mihály soproni diák Wittenbergben (1555-1556). Soproni Szemle, 26. (1972) 4. sz., 346., Gémesi István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübin- genben (1523-1918). Budapest, 2003. 35. Dominkovits-Szakács, Anita: Veränderungen im Wort- und Formelgebrauch der Ödenburger Testamente im 16. Jahrhundert. Manuskript. Veszprém, 2008. (= Dominkovits-Szakács 2008.) 30. 16 Házi 1982. Nr. 8384., Dominkovits-Szakács 2008. 31.. SL:SVL, Testamenta, Lad. N. Fase. 1. No. 17., vö.: Lesestoffe in Westungarn I. Sopron (Ödenburg) 1535-1721. Hg. von Grtill, Tibor- Keveházi, Katalin-Kovács, József László-Monok, István-Ötvös, Péter-G. Szende, Katalin. Szeged. 1994. 9-15. 17 Pl. az engedetlen íjászokkal szemben: Soproni Regeszták (= SopReg) 1570-1579. Nr. 342.. a háló tiltása a nyúlvadászatnál: SopReg 1570-1579. Nr. 46., 50. 18 SopReg 1570-1579. Nr. 42., 147. 19 SopReg 1570-1579. Nr. 212., 501. 20 SopReg 1570-1579. Nr. 323., 405. 10
