Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

D. Szakács Anita: Petz János Gottlieb krónikája/bevezetés

még szembetűnőbb e differencia. Egy-két évtizedes tanácsülési jegyzőkönyvi mintavétel (pl. az 1620-as, 1640-es esztendők) alapján is megállapítható, hogy a krónika szerzője az 1630-as, az 1640-es évek várost és környékét érintő hadászattal kapcsolatos eseményeinek (így pl. a folyamatos katona állítások, fegyver beszerzések és lőszeradások problémájának, mindazoknak a konfliktusoknak, amelyek a főúri szervitori katonaság várost és annak job- bágyfalvait érintő beszállásolásokkal kapcsolatban merültek fel (így Nádasdy katonáinak beszállásolása a város jobbágyfalvaiba, valamint Zrínyi katonáinak beszállásolása Sopron városába) nem szentel figyelmet.4 Ugyanakkor mindezen hiányosságokkal szemben a krónika forrásértékére már az újabb történeti kutatások is felhívták a figyelmet (pl. Pálffy Géza e krónika alapján rekonstruálta az 1681. évi koronázást).5

A krónikára és írójára egy bizonyos kettősség is jellemző. Egyrészt a későbbi gyakorlatnak is megfelelően odafigyel a várost, annak közvetlen térségét érintő időjárási viszonyokra (pl. Nr. 25.), ami ettől a krónikától a 19. századi krónikákig sajátos jellemzője lesz a későbbi soproni krónikáknak, gyakran ezzel összefüggésben ismerteti a terméseredményeket, kitér a városépítés eredményeire (pl. a Hátsó kapu esetében, Nr. 32.), gyakran terményárakat adatol, másrészt rendszeresen rögzíti a városvezető változásokat, elhalálozásokat, azaz a napi megélhetésen kívül figyelemmel kíséri a város életét is (Nr. 37.). Ez ahogy már korábban is jeleztem, különösen igaz a felekezetét érintő eseményekre. Krónikája szerkezetére jellemző, hogy az egyes tételszámok alatt rögzített események eltérő hosszúságúak és információtartalmúak, de mindegyik egy-egy esztendő eseményeit foglalja össze. Az is gyakori, hogy egy tételszám alatt szinte csak egy-két soros megjegyzés található, miképpen az is többször előfordul, hogy egy tételszám alatt egy teljes esztendő eseményeit akár hónapokra bontva rögzítette több oldalon keresztül.

1526-ban a mohácsi csatával megpecsételődött az önálló Magyar Királyság sorsa, s bár Sopron soha nem került a törökök kezére, biztos védettsége csak Győr erődváros kiépülésével, a 16. század második felében teremtődött meg, addig az állandó harci fenyegetettség közepette kellett léteznie. Ez a feszültség beláthatatlan következményekkel, illetve hosszú távra kiható társadalmi folyamatokkal járt együtt, melyek közül az egyik legismertebb, hogy a város aló. század második harmadától a biztos, védett területre költöző nemesség egyik székhelye lett. Geopolitikai fekvése nyomán a város a felekezeti konfliktusok közepette egyaránt biztos menedékhelyet jelentett a magyar, az alsó-ausztriai és a stájer rendek számára. Közel ugyanezen időben, aló. század utolsó harmadában az ausztriai területek rekatolizációjával felerősödött a város ezen asylum funkciója, hisz a 17. század utolsó harmadáig biztos menedéket jelentett az onnan menekülő evangélikus polgárság, nemesség számára.6 Míg a Mohácsot követő időszakban Sopron városa Szapolyai János magyar királlyal szemben I. Ferdinándnak fogadott hűséget, az ő oldalára állt Szapolyai és Ferdinánd küzdelme során, 1529 tavaszán, midőn I. Szulejmán szultán elindult seregével Bécs meghódítására, útja során a város alatt elvonuló oszmán sereg teljes egészében

4 Pl. Sopron város tanácsülési jegyzőkönyveivel egybevetve 1632. év: adókivetés ágyúállítások miatt (uo. 14. pag.), uo. 1634. év a szárazmalom átalakítása fegyvertárrá (uo. 110. pag.), 1641: A Hátsó kapu megerősítése a törökveszély miatt (uo. 90-91. pag.).

5 Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban. Sopron-Bp. 2014. passim.

6 A problémakör osztrák történetkutatás eredményeit is feldolgozó legújabb irodalma: Fazekas István: A reform útján. A katolikus megújulás Nyugat-Magyarországon. Győr. 2014.

8