Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
D. Szakács Anita: Petz János Gottlieb krónikája/bevezetés
amikor az 1638. évi bejegyzésénél megjegyzi, hogy „három nappal az „öreg János" napját követően érett szőlőfürtöket lehetett találni, melyet saját szememmel is láttam”2 A krónika két fő részre oszlik, egy történeti bevezető szövegrészre, ami valójában a későbbiekben rögzített események kronológiai előzménye, valamint egy kortörténeti narrációra. írója bevezetőjében (minthogy könyvjegyzéke nem ismert) jelenleg beazo- nosítatlan kortárs irodalom alapján ismerteti Bécs 1529. évi török ostromát, kiterjedtebb kapcsolatokra, információszerzésre utalhat az a tény, hogy fölöttébb jól értesült a Sopront valójában nem érintő, Ferdinánd és Szapolyai János közötti polgárháborús időszak eseményeiről. A krónika eseménytörténetének sűrű leírása az 1584. évvel, az evangélikus prédikátorok elűzésével veszi kezdetét, krónikája innen időrendben halad és az 1683. évvel zárul. A további filológiai kutatásokhoz csak egy szempontot szeretnék felvetni. A szerző egyaránt otthonosan mozoghatott a külvárosi kisegzisztenciák és a városi polgárság világában, ugyanakkor a városvezető elit tagjaival valószínűsíthetően személyes kapcsolatban nem állhatott. S ámbár tájékozott volt a városvezető elit tagjairól, hisz név szerint is felsorolja őket, kiemeli Lackner, Artner és Kramer/Kalmár polgármesterségének jelentőségét, de közvetlen kapcsolatot a városvezető elittel valószínűleg nem ápolt, a krónikában erre vonatkozóan utalást nem találunk. Az utolsó bejegyzés töredékes volta arra enged következtetni, hogy a krónika töredékében maradt az utókorra, és valójában nem az 1683. évi bejegyzés lehetett írójának az utolsó feljegyzése. A krónika feljegyzései ezzel a 100 éves időhatárt felölelő, 1683-ig terjedő időintervallummal a helyi krónika irodalomban mintegy előzményét képezik Tschányi János és fia Tschányi György 1670-1704 közötti évek eseményeit rögzítő krónikájának,3 illetve részleges átfedésekkel folytatását jelenti Fauth Márk és Klein Menyhért 1526-1616-ig terjedő időszakot átívelő krónikájának, azaz szimbolikusan ez a Petznek tulajdonított krónika a két beazonosított krónika között egyfajta hidat képez. A későbbi mélyebb filológiai vizsgálatoknak kell majd azt tisztázniuk, hogy e krónikának vannak-e, és ha igen, melyek a kapcsolódási pontjai az említett két krónikához. E filológiai analízisek elvégzéséhez a város 17. századi, különösen századvégi történetének minél részletesebb feltárása szükséges, így elengedhetetlen az egykorú városi források, pl. tanácsülési jegyzőkönyvek legalább regeszta formájú publikálása, továbbá a minél teljesebb körű feltárása annak, hogy a szerző milyen korabeli aprónyomtatványokat használhatott fel munkája megírásához, ami jelenleg hasonlóképpen nem ismert. Az azonban a jelen ismeretek alapján is egyértelműen kitűnik a krónikából, hogy akár kortárs feljegyzések, visszaemlékezések alapján jó ismerettel rendelkezik a 17. század első éveinek helyi kataklizmájáról, a Bocskai hajdúkapitányai Sopront érintő támadásairól, valamint fölöttébb eltérő minőségű ismeretekkel bírt a 17. század legnagyobb európai konfliktusáról, az ún. harmincéves háborúról, hisz míg viszonylag részletesen rögzítette krónikájában a Sopront és tágabb régióját is érintő, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem aktív tevékenységével járó ún. cseh-pfalzi szakaszt (Nr. 37.), már jóval csekélyebb figyelemre méltatja az elhúzódó háború későbbi szakaszait, még akkor is, ha azok közvetetten, vagy közvetlenül érintették a Magyar Királyságot. Ez a hiány azért is feltűnő, mert ha e témakörrel kapcsolatban Sopron város egykorú tanácsülési jegyzőkönyveivel még csak futólag is összevetjük forrásunkat, 2 Petz krónika Nr. 56. 3 Hans Tschany: Ungarische Chronik. Sajtó alá rendezte: Paur Iván. Pest, 1858. 7
