Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
D. Szakács Anita: Petz János Gottlieb krónikája/bevezetés
megbüntetni. A krónika említést tesz több tüzeset felidézése mellett az 1676. évi nagy tűzvészről is (Nr. 89.), mely a Hosszú soron Warkoweil György házában ütötte fel a fejét, Warkoweil gyermekeinek gondatlansága miatt.19 Részletes leírással szolgál a város területén keletkezett többi tűzesetről is, beszámolva a keletkezett károkról, emberáldozatokról. Ugyanakkor mind a tűzesetek, mind a terméseredmények, mind a városépítés folyamatainak feldolgozása tekintetében továbbra is megkerülhetetlenek a tárgyidőszak tanácsülési jegyzőkönyveinek, kamarási számadásainak szisztematikus áttekintése, hisz a tanácsülési jegyzőkönyvekből értesülünk arról is, hogy többek között már 1634-ben előírta a város vezetése a tűzveszélyes helyek felülvizsgálatát, a tűzvédelem megerősítését.20 Információval szolgál a krónika a város belső életének, rendjének szabályozásához is, hisz beszámol a temetések és a házasságok rendjének megszabásáról, amelynek keretében meghatározták a temetések és a házasságkötések időpontját, rendjét (Nr. 71.). Ehhez hasonló szabályrendelet alkotásáról az 1633. illetve az 1636. évi tanácsülési jegyzőkönyv is tudósít.21 A bormérés szabályozása, a kutak tisztítása, a határbejárások megszervezése, valamint a temető bővítése az egykorú mindennapi élet pillanatait és kereteit idézik fel. Mindezekben az esetekben szoros párhuzamokat találhatunk a krónika és a tanácsülési jegyzőkönyvek tartalma között.22 Fontos részét képezik a krónikának a beszámolók az időjárásról, a bor- és gabona- termésről, ezek az adatok a történeti éghajlatkutatás számára nyújtanak alapvető hozadé- kot, visszatükrözve a 17. század első felében hatását érzékeltető kis jégkorszakot, mikor is a hideg időjárás hatására a Fertő tó jégpáncélja sokszor október, november, de akár március, április folyamán is olyan vastagra hízott, hogy elbírta a megrakott szekereket (Nr. 61., 66.). A szélsőséges időjárás sokszor elverte a város és lakóinak alapvető bevételét képező szőlőtermést. A soproni bor Alsó-Ausztrián történő szállítására még 1527. januárjában I. Ferdinánd adott ideiglenes engedélyezést. A város küldötteinek a közbenjárására 1651-ben Sopron ismét megkapta a jogot az Ausztrián át történő borszállításra (Nr. 69.). A soproni bor igazi piaca azonban továbbra is Szilézia, Cseh- és Lengyelország maradt, erre utal az 1640. évi bejegyzés is, ahol a boroszlói Ditz György a neki történő boreladásért lobbizott (Nr. 58.). A krónika sok mindenben párhuzamot mutat a tárgyalt időszak tanácsülési jegyzőkönyveinek tartalmával, ugyanakkor kitekintésében mind a tágabb régió, mind az európai horizont eseménytörténetébe illeszti be a helyi történéseket, mintegy kaleidoszkópszerű képet nyújt a város 1584 és 1683 közötti eseményeiről, mindezt a szemtanú és a kortárs szemüvegén keresztül láttatja. Egy olyan időszakra nyújt hitelesnek tűnő rálátást, amelyben Sopron geopolitikai jelentősége túlmutatott az ország határain. +++ 19 Csatkai Endre: Hol keletkezett az 1676-os óriási soproni tűzvész. In: SSz., 1969. XXIII. évf. 3. sz. 20 Tjkv. 1634. 100., 111., 203. pag. 21 Tjkv. 1633. 183. pag., uo. 1636. 222. pag. 22 Ld. temetőbővítés Nr. 35., 54. ill. tjkv. 1636. 32-33., 53-54. 12
