Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A német nyelvű krónika magyar fordítása

Mihály templomban szép zenét játszottak dicsőítő énekekkel, trombitákkal, dobokkal, s mindenféle húros hangszerrel kísérve. Ezt követően a katonák muskétáikkal a temetőben három üdvlövést adtak le, majd a tiszteletreméltó, tudós Schubert János úr hálaadó prédi­kációt tartott és az egész keresztényi közösséggel együtt szívből megköszönte a Mindenha­tó Istennek, hogy a dicső Magyar Királyságnak ismét királyt ajándékozott. Őszinte szívből kérték, hogy a Mindenható Isten adjon a római császári és király őfelségének jó egészséget, hosszú életet, szerencsés kormányzást és győzelmet valamennyi ellensége felett. Az isten­tiszteletet követően ismét megszólaltatták a várostoronyban az üstdobokat, az ágyúkat, szakállas puskákat és orgonaágyúkat pedig háromszor elsütötték, mint ahogy a mesterlegé­nyek is mintegy százan a téren álltak zászlókkal és Ő Császári és királyi felségének dicsősé­gére háromszoros üdvlövést adtak le a muskétájukból. Szeptember 30-án este borzasztó időjárás kerekedett mennydörgéssel és villámlással kí­sérve, heves záporeső esett sűrűn, jelentős kárt okozva szinte az egész Potzman, Alsó Klobenberg,956 Canraz, Neuberg dűlőben, a Balf felé eső szőlőkben, s egészen a rákosi957 határig. A villám Ágfalván958 be is csapott és egy ház leégett. Ebben az évben sok bor ter­mett, azonban nem olyan jó, mint az előző, 1654. évben. A hordók nagyon drágák voltak, az akó 12 és 15 garasba került. Ezzel szemben az akó bort a köznépnek 17 és 20 garasért adták, a feles bort 2 magyarért mérték, a sziléziaiaknak akóját pedig 2 birodalmi tallérért adták el. A gabona elég jó lett, 1 véka búzát 20, 22, 23 garasért adták. Az árpa és a kukori­ca959 hasonlóan termett. Sok hajdina lett, vékája 6,7 garast ért. Rengeteg répa termett, hogy az emberek nem tudták értékesíteni, mind elrohadt nekik, ki kellett szállítani a városból. A káposzta közepesen termett. 74. (174-175. p.) 1656-ban július 23-án és 4-én960 eleredt az eső, éjjel-nappal esett, a vi­zek nagyon megáradtak és megduzzadtak. A polgárság a lekaszált szénát mind elszállította, hogy semmi sem maradt hátra a réten. Magyarországon is nagyon esett, a gabonában nagy kár keletkezett. Medárd napjától (jún. 8.) kezdve szinten minden nap esett, a szőlők kö­tözését és a széna kaszálását csak nagy nehezen lehetett elvégezni a változékony időjárás miatt. A kánikula kezdetén az időjárás megfordult, s végig nagyon meleg és forró idő volt. Bár a szőlőmunkák és a szántás nagy részét az emberek elvégezték, a nagy forróság és aszály miatt oly gyorsan, s oly kemény lett a föld, hogy se kapálni, se szántani nem lehetett. Ezt követően nagy halálozás állt be, sok fiatal és idős halt meg. Augusztus 6-án a zápor a szőlőhegyet a Várhelytől Rákosig kivétel nélkül teljesen elverte, kimosta és tönkretette, hogy az Irnfried961 dűlőben alkalmazott csőszök ott akarták hagyni 1658 és 1705 között német-római császár, 1655-tól magyar, 1656-tól cseh király. 956 Ezt a dűlőt Kolnberg, Kohlenberg és Kolbenberg névvel is ismerjük. 957 Fertőrákos/Kroisbach 958 Ágfalva/Agendorf, Sopron egykori jobbágyfalva. 959 A kukorica nem teljesen biztos értelmezés, de valószínű. Az első biztos adat soproni kukoricatermesztésről az 1720-as évekből van. 960 Itt minden valószínűség szerint július 23-24-et ért a krónikás. 961 Soproni dűlőnév.

Next

/
Oldalképek
Tartalom