Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
miatt. A grófok, azaz Zrínyi869 és Butian870 gróf ezredeseinek és főembereinek az ellátása ugyancsak nagy költségekkel jártak, melyet a város nem egyhamar fog elfelejteni, mivel a falvakban az alattvalók szénáját, szalmáját, gabonáját, árpáját mind felhasználták abraknak, a bor jelentős részét megitták és oly pogány módjára éltek, hogy az siralmas volt. A pestis is, különösen ősszel jócskán szedte áldozatait, sok ember, fiatal és öreg egyaránt életét vesztette. Ebben az évben halt meg az István nevezetű városplébános871 is, aki a várossal és a polgársággal egyaránt jól kijött, a plébániai javakat jelentősen gyarapította, halála évében a plébánia birtokai után jó termést hagyott hátra, amely halálát követően a város közösségére szállt. 63. (132-133. p.) 1645-ben egész májusban zivataros, esős idő volt, a nedvesség és a sár miatt nem lehetett a szőlőket megművelni. Ezt követően száraz időszak köszöntött be, olyannyira, hogy a kút a Kolnberg dűlőben kiszáradt, vízhiány lépett fel, néha alig volt 1,5 vagy 2 icce víz benne. A mosoni szőlősgazdák a tavon átkelve mentek vízért a Freweiß kúthoz hordóikkal, ott hordóikat tele merítve visszatértek Mosonba, hogy tiszta vizük legyen. Mindezt drágulás követte, a gabona rossz minőségű lett, a búza megüszkösödött, 3 asztag nem adott ki 1 mérő búzát, különösen Magyarországon. Ugyanakkor a szőlőnek kedvezett a szép időjárás és sok bor lett. A pestis azonban igencsak szedte áldozatait, sok ember meghalt, az utat járva amely minden test sorsa. Augusztus 29-én a római császár és király őfelsége,872 valamint Rákóczi873 őhercegi kegyelme békét874 kötött egymással, erre országgyűlés megtartását kérték. 64. (133-135. p.) 1646. január 2-án három nap állt az égen 9 és 11 óra között. Június 6-án rémisztő időjárás volt a városban, a víz az istállóm felett, a Fövényveremnél a talajszint felett térdig ért, úgyhogy a köveket lapáttal is fel lehetett nyalábolni. A városon kívül azonban egy csepp eső sem esett, mindez ámulatba ejtő. Július 13-án, Margit napján iszonyatos zivatar volt, a szőlőhegyeket mindenhol elverte és nagyon kimosta. Olyan gödröket hagyott maga után, hogy 3, 4, 5 éves tőkék fordultak ki a talajból, hogy nem lehetett látni, hol is álltak, s a rézsűket875 is megbontotta a zivatar, olyannyira, hogy némely polgár 40, 50 forintból sem tudta helyreállítani. Mindezt forró nyár követte, az árpa egyáltalán nem fejlődött, a búza és a feles gabona nagyon megpör- kölődött, a kukorica pedig konkollyal keveredett, hogy némelyek a gabonaszemeket sem tudták kinyerni a növényekből. Mindezt hamarosan áremelkedés követte. A zivatar a szőlőhegyekben is nagy kárt okozott, a szőlőfürtök leestek. Bertalan napja (aug. 24.) körül 869 Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. 870 Batthyány Ádám (16010-1659) császári és királyi kamarás. 871 Csehi István volt a városplébános 1638 és 1644 között. 872 III. Ferdinánd német római császár, magyar és cseh király 873 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1593-1648). 874 Linzi béke 1645. december 16. 875 A Gestött az osztrákban általában helyet, helyszínt jelent, pl. őr-, tároló-, vagy árusítóhelyet, ezenkívül rézsűt. Itteni jelentése nem teljesen egyértelmű, jelenthet rézsűt, vagy a szőlőskertekhez köthető pihenő- és tárolóhelyet, ez lehet fabódé, lugas, az igehasználat alapján valószinűleg az a hely a szőlőskertekben, ahol az eszközöket „tárolták”, felügyeltek, megpihentek. 147
