Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza
másfél évig, 1587-ig tanult, az utolsó évben egy ideig Gablmann irányításával és pártfogásával. 1587-1589 között Morvaországban és Lengyelországban diák, ugyancsak csekély eredménnyel; 1589-1590-ben katonáskodik, végül ugyanebben az évben tér meg a szülői házhoz. Az ezutáni eseményeket már könnyebb datálni. Atyja mellett, mint írja, egy év alatt kitanulta a mesterséget (IV.), de ennél is hosszabb ideig maradhatott otthon. 1592 májusában fordult meg Wittenbergben, majd röviddel ezután hívta Gablmann Grazba. Ez év szeptemberében, mint láttuk, már gyakorló értekezésen szerepel vitatkozóként. 1593 nyarán vigyáz a Saurau fiúkra, majd késő ősszel indul el Rudolf Saurau-val és annak atyjával Padovába; az egyetemre december 7-én iratkoztak be. 63 1595. szeptember 5-én szerezte meg a doktori címét (X.), ezt követően még két évig Itáliában maradt. 1597 januárjában kezdi meg bejárni Itália városait, melynek során beiratkozott a bolognai és sienai egyetemre. 64 Valamikor 1597 közepén érhetett vissza Grazba, majd Sopronba. 1598. április 12-én jegyezte el Tölti Orsolyát, ezt követte június 14-én az esküvő (XVI.). A Töltl-örökségnek köszönhetően vagyonos polgár lett, így megnyílt előtte az út a városi tanács felé. A belső tanácsosi és bírói hivatalban (1599-1613) 1599-ben választották meg belső tanácsossá Lacknert, és ezt a hivatalt viselte 1603. április 24-ig, amikor városbíróvá választották. 1604-ben újból bíróvá választották, 1605-1606-ban csak belső tanácsos. 1607-1610-ben ismét minden évben bíróvá választották, 1611 áprilisától 1613 áprilisáig újból belső tanácsos. 65 A Vitában az erről szóló rész (XVII-XXVII.) átmenet a korábbi elbeszélő, visszaemlékező stílusból a hivatali pálya krónikaszerű lejegyzésébe. így az első hivatali éveket — belső tanácsbeli munkásságát, pontosabban a vele történt eseményeket (1599-1602) Lackner már annales-szerűen jegyzi le (XVII.). Az itt leírtak - nemességszerzése, 1602. évi bécsi fogsága tanácsbeli társaival — már ismertek korábbról, illetve más forrásokból. Értékes adalék lehet viszont 1603. évi bíróvá választásának elbeszélése: leírja ugyanis, hogy 54 szavazattal választották meg e hivatalba (XVII.). Sopron Bocskai seregeitől 1605-ben elszenvedett ostromának, s Lackner védelemben betöltött (saját) szerepének elbeszélése szinte „mű a műben": a tudós polgármester nagy részletességgel, és számos, a kutatás számára új adat közlésével örökítette meg az eseményeket (XVIII—XXII.). Az egyik Fridelius-tanítvány, Poch János 63 L. a vin. fejezetet, ill. a fordításban a 37. jegyzetet. 64 L. a XIII. fejezetet, ill. a fordításban a 70—71. jegyzetet. 65 L. Vita XVII, xxin, DOMINKOVITS 2007.15. A bírói hivatalviselés eddig ismert legpontosabb adatai: 1604/1605, 1607/1608, 1608/1609, 1609/1610, 1610/1611. L. TIRNITZ 1-4. old., a hivatkozott adatok a 2. oldalon találhatók. 1603 áprilisából Sopron város tanácsülési jegyzőkönyve a polgármesteri, bírói hivatalok választására, a városi magisztrátus restaurációjára nem tartalmaz bejegyzést, így a Vita e tekintetben is új adatot hoz. L. SL:SVLt. ív. A. ioo3./a. Sopron város tanácsülési jegyzőkönyvei, 1602-1603 (19. kötet) 304-309. (Dominkovits Péter szíves közlése.)
