Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

79 L. a 33. jegyzetet. 80 Consul Anna, Lackner Ádám második felesége. Személyére 1. HÁZI 1982. nr. 7027. (Lackner Ádámnál); KOVÁCS 2004. 9, 11. 81 Valószínűleg Gager Balázs házáról van szó, amelynek termében Egerer Jakab 1606-ban prédikált. L. PAYRKRÓN. 1942. 9. Még 1. HÁZI 1982. nr. 5287. 82 Lackner Ádámnak, Kristóf atyjának végrendeleteit (1591,1594) 1. DOMINKOVITS 2007. 41-46. 83 Minthogy Feurer János harmadik nejét Borbálának hívták, s az adott évben (1598) nagy valószínűséggel ő volt a felesége (HÁZI 1982 nr. 4639), kérdés, hogy nem a felesége volt-e ott az eljegyzésnél, vagyis lehetséges, hogy Lackner (esetleg a másoló) tévedett. 84 Gurtner Orsolya Gurtner Márton bécsi polgár lánya volt (anyját Annának hívták). Első férjével, Tölti János tanácsos és polgármesterrel 1572-ben már biztosan házasságban élt (tehát egy évvel Lackner Kristóf születése után!). L. HÁZI 1982. nr, 3788. Tölti János 1597-ben halt meg, Gurtner Orsolya pedig a következő évben hozzáment az ekkor még csak 27 éves Lackner Kristófhoz. Valóban elmondható, hogy az anyja lehetett volna az ifjú jogásznak. L. uo. nr. 3788, 7028. A házastársak közötti donációs levélből kiderül, hogy Gurnter Orsolya első férje után jelentős vagyonnal bírt, amelynek révén — és persze saját örökségének köszönhetően - Lackner egy csapásra bekerült a városi elitbe. L. KOVÁCS 2004.15— 16, DOMINKOVITS 2007.17. 85 Tehát belső tanácsos lett. 86 A Rudolf által kibocsátott nemeslevél 1600. márc. 21-én kelt. L. Függ. nr. ín. Fennmaradt a Lackner által benyújtott — hely és dátum nélküli — címer- és nemességkérő folyamodvány is. Az irat külzetén ott van Pethe Márton ajánlása, vagyis valóban hozzájárult Lackner kérése teljesítéséhez. L. Függ. nr. 11. Sopron vármegye közgyűlésén 1601. szept. 3-án hirdették ki Lackner címerlevelét. TURBULY 2002. 78. nr. 286. A soproni városvezető elit nemességszerzésére, mint a korszak tipikus jelenségére 1. H. NÉMETH 2007.130—131. 87 Tévedés, Brunner (Prunner) György volt a követség tagja. L. PAYR 1917.183. 88 A város polgárai ellen - Payr Sándor szerint - Wimphafer soproni plébános emelt panaszt hetesi Pethe Márton győri püspöknél és Mátyás főhercegnél, amiért Keresztúrra és Nyékre (az előbbi Nádasdy Ferenc, az utóbbi Dersffy Ferenc birtoka) jártak ki istentiszteletre, sőt „eretnek" papot hoztak a városba, a korábbi tiltás ellenére. Ezért a főherceg 1602 elején a belső és külső tanács 3-3 legidősebb tagját Bécsbe idézte. Lackner nem említi a követségben szintén részt vevő Faut Márk belső tanácsost, továbbá Prunner vagy Brunner György helyett Brunner Jánost ír (1. az előző jegyzetet). A soproniak nem tudtak javítani a helyzetükön: Mátyás főherceg ugyan 1602. jan. 21-én kelt rendeletében engedélyezte a távozásukat, de szigorúan megtiltotta, hogy eretnek lelkészt hívjanak be a városba, vagy hogy azokhoz kimenjenek („...neque haereticum concionatorem in