Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza
Szent Mihály-templomba ment atyja sírjához, majd később egy emléktáblát is állított neki a templomban, „amely a jobb ajtószárnynál az oszlopra szegezve látható"; ezután mostohaanyjával lezárta a vagyoni ügyeket, így atyja végrendeletét is (XV.). Házasságkötéséről is részletesen ír, közli az eljegyzés szertartását, az akkor megjelent tanúkat, majd a házasság időpontját is (XVI.). A Vitának köszönhetően tehát Lackner ifjúságáról igen gazdag információkkal rendelkezünk. Egyedül az események pontos datálása okoz gondot. A tudós polgármester ugyanis kevés fogódzót ad a szövegben - bár többet, mint az eddigi ismereteink —, aminek az lehet az oka, hogy már ő sem emlékezett pontosan, mi mikor történt (mint láttuk, a Vitának ezt a részét évtizedekkel később, 1613-ban írta!). Közölte, hogy 1571-ben született, 1579-ben vesztette el édesanyját (I.); nem tudjuk viszont, hogy mikor küldte atyja Csepregre. A legközelebbi biztos dátumunk az életrajzban csupán a katonáskodásból való visszatérésének időpontja: azt írja ugyanis, hogy amikor visszatért atyjához, 18 éves volt (IV), vagyis ez 1589-1590-ben történt, de inkább 1590-ben, mivel 1587-ben még biztosan Csepregen tanult, Gablmann kezei alatt (1. alább), és a két esemény között elég sok minden történt vele. Ehhez a két dátumhoz - az 1587-es csepregi tartózkodáshoz és az 1590. évi Sopronba történő visszatéréshez — viszonyítva tudunk következtetni a közbeeső és a megelőző állomásokra. Mint írja, másfél év elteltével hagyott fel a katonélettel, s ment haza Sopronba (IV), vagyis valamikor 1589-ben - esetleg 1588 végén - csatlakozott fivéréhez, s lett császári vértes. Ezt megelőzőleg a morva és lengyel iskolákban leírása szerint „csaknem két évig" tanult (III.): ezek szerint 1587-1589 között. A morva és cseh iskolák előtt diákoskodott - másodjára - Csepregen, s mivel azt írja, hogy Gablmann tanította őt egy bizonyos ideig, 1587-ben még biztosan ott tanult, mivel Gablmann 1587— 1588-ban állt a dunántúli iskola élén. 61 Folytatva a visszafelé számolást: Lackner azt írja, hogy betegségéből felépülvén „valamivel több mint másfél évig" tanult Csepregen (II.), tehát vélhetően 1585-ben ment oda másodjára. Az azt megelőző eseményekre első csepregi tartózkodás, betegség, Sopronba való visszatérés - nem ad időbeli támpontot Lackner, de azt írja, hogy első csepregi diáksága alatt valamelyest megtanult magyarul (L), így ez is egy huzamosabb időszak lehetett, talán majdnem egy egész tanév. Tehát atyja 1584-ben küldhette el őt Csepregbe. Ez a dátum megegyezik Payr Sándor állításával, aki Lackner csepregi iskolázását a soproni iskolák 1584-es bezárásával magyarázza. 62 Ezt ugyan Lackner nem említi a Vitában, helyette a magyar nyelv tanulását hozza fel okként (I.) - mindazonáltal lehet, hogy a város elleni püspöki szigor is indokolta a „peregrinációt". A fentiek alapján így rekonstruálhatjuk Lackner ifjúkorát: 1584-ben küldte el apja a csepregi iskolába, ahonnan egy év múlva, 1585-ben betegen, gyenge eredménynyel tért vissza. Még ebben az évben visszaküldte atyja az iskolába, ahol több mint 61 L. a fordításban a 12. jegyzetet. 62 PAYR 1917. 203.
