Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

kor már hatodszorra megválasztott Lacknernek „nehezére esett" a város vezetése.

38 Akárhogy is történt, azt a fajta előadásmódot, amelyet 1613 óta követett a Vitában polgármesteri hivatala ragyogó eredményeinek lejegyzése -, 1619-től már nem folytathatta tovább. A másik fontos esemény Bethlen Gábor magyarországi hadjárata, amelynek során (1619. november 30-án) Sopron is meghódolt az erdélyi fejedelem előtt és beengedte falai közé.

39 A város ezzel hűtlen lett az uralkodóhoz - igaz, császári helyőrség nélkül nem volt más választása —, ami a Vita egy másik alapvető vonását, az uralkodóhoz való hűségben mindig példamutató Sopron képét kérdőjelezte meg. Egyben a Bocskai hajdúi ellen fegyverrel harcoló, a magyar királyi koronáról és a (Habsburg) királyi felségről műveket író, királyhűségét lépten-nyomon hangoztató Lackner számára is traumát okozhatott az események alakulása. Ehhez jön még, hogy a város 1620-ban őt küldte Bethlen besztercebányai gyűlésére követnek,

40 vagyis saját elvei ellenére kellett cselekednie. E két esemény tehát, vagyis polgármesteri hivatalviselésének ideiglenes megszakadása, s a város Bethlen előtti meghódolása véleményünk szerint elegendő ok lehetett arra, hogy Lackner letegye a tollat. Ami 1619-ben történt, alapjaiban rendítette meg a Vita eddigi szemléletét: hogyan is írhatott volna arról, hogy Bethlen Gábor bevonul a városba, a kapukra korábban általa felfestetett császári sasok

41 alatt? Habár Lackner később újra a város élére került, s két országgyűlés (1622, 1625) alatt is vezette a várost, a Vitát már nem folytatta. Bizonyára nem volt kedve felvenni újra a fonalat, s írnia a közbeeső viharos esztendőkről, saját kétes szerepvállalásáról (részvétel Bethlen országgyűlésén), vagy éppen arról, hogy 1619-1620-ban ismét egyszerű belső tanácsosként végezte hivatalát. III. Lackner életútja a Vitában: ismert és ismeretlen adatok Miután sikerült tisztáznunk a Vita szerzőségét, elkészítésének körülményeit, műfaját, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen forrásértékkel bír, azaz a bőséges Lacknerszakirodalomhoz képest milyen új adatokat szolgáltat a tudós polgármesterre és korára nézve. A kérdés megválaszolásához kissé előre kell szaladnunk a mű utóéletéhez. A Vitát ugyanis nemcsak Bél Mátyás hasznosította a Sopron vármegyéről készült ismertetésében, hanem úgy harminc évvel előtte a fentebb már említett Fridelius János 38 A levelet ismerteti KOVÁCS 2004. 22. 39 A meghódolásra, valamint a város és Bethlen viszonyára legújabban 1. VINKLER 2005. Megjegyzendő, hogy tévesen Lacknert nevezi meg polgármesternek az esemény lezajlásakor. L. uo. 242. et passim. Ebbe a hibába beleesik Thuróczy Katalin drámaíró is. L. THURÓCZY 2005. 47. et passim. 40 DOMINKOVITS 2007. 16. 41 L. Vita XXVI, XXXI.