Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

dűlőkről készített listákban több ilyen nevű (Claussner/

Klausner) szőlő is feltűnik. KÜCSÁN 1999. 6-9. 173 Valószínűleg azonosítható a Steinthorrai, amely Mollay Károly szerint a külváros első és második fertályát választotta el egymástól, vagyis a belvárostól északra eső „belső külváros" védelmi vonalának része volt. A kapu a mai Ogabonatér 2, számú és a mai Várkerület 1. számú háza közti területen állt; az első adat 1506ból való róla. L. MOLLAY 1994. 274. A Steinthort jelzi Zacharias Michel térképe is. A térképet 1. SKM 159, PAYR 2004

1 3. 174 Vö. XXXII. fej. 175 Lackner Salicetum Semproniense c. versgyűjteményének előszavában említi külvárosi telkét, ahol van valamilyen patak is. L. LACKNER 1626. Ad lectorem. Kérdés, hogy ez azonos-e a leírtakkal; a telek talán igen, de az előszóban említett patak aligha, itt inkább valamilyen kút lett kialakítva. 176 Hornickh Boldizsár német iskolamester, belső tanácsos 1588-ban a Hátsókapunál vett házat. L. HÁZI 1982. nr. 6667. 177 Az eseményről a Payr-krónika is beszámol („Anno 1616 jare ist der kurtze statgraben auch aller ausgeräumbt worden"). L. PAYRKRÓN 1942.12. A rövidebb árokra még 1. a 170. jegyzetet, 178 A szó értelmezése kérdéses. L, a 166, jegyzetet. 179 Az itt említett elmés mondások lehettek azok, amelyek a városháza belsejében voltak, így az előző fejezetben nem kerültek felsorolásra, más forrásból azonban ismertek. Még 1. a 167. jegyzetet. 180 A könyvet a bajorországi Lauingenben (Lavingae Suevorum) nyomtatták 1615ben. L. LACKNER 1615. A műre még 1. a 124. jegyzetet. 181 Vagyis a Neustiftthornál. Az azonos nevű külvárosi utca (Neustiftgasse, ma: Ujteleki utca) végén lévő kapu, a külváros nyugati oldalán. A kapu elhelyezkedését 1. Zacharias Michel 1700. évi metszetén (SKM 159, PAYR 2004

1 3.). Bél Mátyás leírása szerint a magyarok „BondorfH kapunak" hívták, mert Wohndorf/ Wandorf (Bánfalva) felé vezetett innen az út. BÉL 2001—2006. ín. 174—175. A külvárosnak voltak „kapui" már a külvárosi fal felépítése előtt is, de ezek nem hagyományos kapuk voltak, inkább egyfajta sorompók, vámhelyek, ahol ellenőrizték a városba belépőket. L. SKM 168. 182 Az eseményről megemlékeznek a városi krónikák. Faut Márk és Klein Menyhért krónikája szerint a belső tanács a külső tanáccsal együtt határozta el a külvárosi fal megépítését, 1616. szeptember 7-én; a majorral rendelkező külvárosiak külön adót fizettek ezért. FAUT-KLEIN 1995. 162. A Payr-krónikában az áll, hogy „1617-ben nyolc nappal húsvét előtt", vagyis 1617. márc. 18-án kezdték meg a fal építését, és nagy részével el is készültek. PAYRKRÓN 1942. 12. Ezek szerint 1616 őszén még csak a terv született meg, s 1617 tavaszán kezdődött meg az építkezés. Valószínű, hogy a krónikák adatai helyesek, s Lackner feljegyzése a külvárosi fal építéséről tévedésből került az 1616-os évhez. Erre utal az is, hogy az 1618-as