Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

A Vita műfaja, elkészítésének oka Tisztázásra vár az a kérdés, hogy miért egyes szám harmadik személyben ír Lackner, s egyáltalán mi késztette a Vita megírására. A válaszhoz egy Lackner által 1611-ben előadott és írásba foglalt gyászbeszéd, avagy emlékbeszéd vezethet el, amelyet a Soproni Nemes Tudósok Társasága előtt mondott, az egyik tag, Bucher (Puecher) János halála alkalmából.

29 A beszédben szó esik az elhunyt gyermekkoráról, ifjúkori jogi tanulmányairól, peregrinációjáról, Sopronba való visszajöveteléről, házasságáról, majd városi hivatalairól - belső tanácsos, városbíró, polgármester -, továbbá nemességszerzéséről és hivatalos követútjairól. Mintha Lackner életpályáját mutattuk volna be! A későbbi polgármester is jogi tanulmányokat folytatott, s hazájába visszatérve ugyanúgy nagy karriert futott be, és nemességet is szerzett. Azonban nemcsak a két személy, hanem a gyászbeszéd és a Vita között is nagyon szoros szövegszerű, illetve szerkezeti és tartalmi megfelelések fedezhetők fel. Ahogy az emlékbeszéd megfogalmazása szerint Bucher, úgy a Vita szerint Lackner is „tisztes szülőktől" származott;

30 az iskolában felkeltették környezetük figyelmét és csodálatát/jóindulatát;

31 nehézségeik, szegénységük ellenére Isten megsegítette és továbbvitte őket a tanulmányaikban.

32 Mégha ezek egy része toposz is, akkor is (vagy annál inkább) rokonítják a két alkotást. Tartalmi hasonlóság, hogy az emlékbeszéd ugyanúgy méltatja és „tanúkkal" bizonyítja Bucher közéleti tevékenységét, mint a Vita Lacknerét: mindkét szövegből a hazájáért fáradozó, nehéz követjárásokat is vállaló polgár képe rajzolódik ki, akinek szolgálatai az egész közösség előtt ismertek.

33 A szó szerinti, illetve tartalmi, szerkezeti egyezések mellett vannak egyéb párhuzamosságok is. A gyászbeszédben Lackner azt írja Bucherről, hogy amikor látott mindenféle tisztességtelen embert nemesi címet kapni, akkor úgy gondolta, ha azoknak jár, akkor neki, aki töretlen hűséget és engedelmességet tanúsít az uralkodó iránt, annál 29 LACKNER I6II. 30 „Natus est itaque honesto loco honestisque parentibus..." LACKNER I6II. f. 14V - „legitimis et honestis parentibus... renatus..."V

r

ifa 1. 31 „...tarnen omnium oculos & admirationem in se convertit.." LACKNER 161 I. f. i6v - „Candor hic Iuvenis D. Lackhner multorum oculos in se, et benevolentiam, ut dixi, pariter convertit..." Vita XII. 32 „Immo Deus studiorum Author et Fautor ex his miseriis & aerumnis eum eliberavit..." LACKNER 1611. f. igr. — „...et precibus huius iuvenis Deus respondit mirifice; et qui ex aurificina ad studia primus erat author, is et continuationis fuit porro Promotor et Fautor." Vita v. 33 „In expeditionibus publicis, qualem se gesserit, prout commissa alacriter, sedulo & cum fructu reipublicae expediverit, testes sunt collegae, testis ÔC manifesta probatio est totus senatus, qui ex relationibus illius procliviter potuit Studium & candorem dignoscere." LACKNER 161 I. f. 25r-v - „Prout in sua senatoria sessione et ordine omnibus se exhibuerit, qualiter saluti publicae invigilaverit, testantur Privilégia ab Imperatore Rudolpho 11. pro patria impetrata Pragae... testantur Diaetales Expeditiones, testantur unius anni graves et diuturnae très Pragam versus, tarn a septem Liberis Civitatibus, quam ab Amplissimo Senatu huius Reipublicae Legationes..." Vita XXIV.