Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

miatt szintén lehettek a Lackner által említett alakulat. Az adatot tartalma­zó irat címe: „Gannczer ordinari Khriegsstat, wie der von Sibenbürgen an bis auf Windisch Lanndt durch die Kaiserliche Majestät unndterhalten wierdt..." Archiv GNM Nürnberg, WF Siebenbürgen ZR 7657. (fol. 1-129.), [Kassa]. Köszönjük Pálffy Gézának, hogy ezt az információt megosztotta velünk. 19 Lackner 1631. nov. 19-én kelt, ún. második végrendeletében említ egy saját maga által készített kelyhet („der pecher so ich selbsten gemacht"), amely azonos lehet az itt említett „nürnbergi kehellyel". A végrendeletet 1. DOMINKOVITS 2007. 61­64, különösen 63. 20 A grazi gimnázium — ahogy fentebb már említettük (1. a 8. jegyzetet) - ún. tar­tományi iskola volt (Landschaftsschule, illustre gymnasium), amelyet a stájer evan­gélikus rendek tartottak fenn, ill. ők felügyelték a működését. Az iskola 1544­ben jött létre, és 1598-ig, az evangélikusok Grazból való kiűzetéséig működött. A legfelsőbb negyedik osztályban magasabb stúdiumokat is tanulhattak a diákok (jogtudomány, filozófia, teológia), de az intézmény nem érte el a birodalmi tarto­mányi iskolák (Strassburg, Altdorf) szintjét. Az iskola főként a stájer nemesifjak képzését szolgálta. L. P. SZABÓ 2004. 335-336. A Miksa császár álal 1564-ben létrehozott bécsi tartományi iskolára 1. GECSÉNYI 1992. 21 Gablmann először 1588 nyarán tűnik fel Grazban (1. a 12. jegyzetet), de nem tud­ni, hogy ekkor mit csinált a városban. Nem kizárt, hogy már ekkor tanított a grazi iskolában. Még ebben az évben, 1588. november 3-án beiratkozott a padovai egye­temjogi fakultására, amint az a német nemzet anyakönyvében látható („Nicolaus Gabllmannus a Malchow Megapolitanus 5 nonas novembris anno MDLXXXVIII."). L. MNG nr. 3963. Az anyakönyvből az is kiderül, hogy valamikor 1589 május­júniusában a német nemzet könyvtárosi tisztségét is elvállalta („...bibliothecario vero Nicolao Gabelmanno"). Uo. f. 27r. (56). Az anyakönyvre még 1. a vili. feje­zetet és a 37. jegyzetet, Gablmann padovai tartózkodása idejéből néhány levele is fennmaradt, a legkorábbi 1589. júl. 16-án kelt. A leveleket 1. THALLÓCZY 1897. 426-431. Még 1. VERESS 1915. 94-95, Uő 1941. 208-209, 572-573- Gablmann el­ső Padovából keltezett levelének dátuma alapján tévesen az szerepel a magyar­országi diákok itáliai egyetemjárásának adattárában, hogy Gablmann 1589. júl. 16-án iratkozott be az egyetemre. SZLAVIKOVSZKY 2007. nr. 265. Lackner „jo­gi licenciátusnak" (iuris licentiatus) titulálja tanárát (1. alább, V. és vi. fejezet), tehát Gablmann ezt a fokozatot szerezte meg Padovában. Valamikor 1591 ele­jén kezdhette meg tevékenységét a grazi gimnáziumban. L. P. SZABÓ 2004. 339. Lackner szavaiból úgy tűnik, hogy az intézmény vezetését, újjászervezését bízták Gablmannra. Ezzel egybecseng Gablmann lelkesedése, aki Hugo Blotiusnak cím­zett, 1591. szeptember 25-én Grazban kelt levelében „gimnáziumunk gyarapításá­ról" avagy „nagyobbá tételéről" ír („quod dixi de gymnasio nostro amplificando, ita se habent"), és elmondása szerint serényen dolgozik („laboro jam strenuus, Dii cepta [!] secundent"). A levelet 1. THALLÓCZY 1897.431. Valószínűleg a történelem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom