Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Tárgyi jegyzetek
Tárgyi jegyzetek Sachbemerkungen 1 Lackner Ádám Sopronban való megtelepedésére, Schiffer Borbálával való házasságára, s részben ennek köszönhetően vagyoni felemelkedésére 1. KOVÁCS 1966 1 , ill. legújabban DOMINKOVITS 2007.13-14. 2 A nürnbergi származású, egyetemi tanulmányai során magiszteri fokozatot szerzett Jonas Petrus Musaeus-Fleismannt 1571-ben hívták meg a soproniak evangélikus lelkésznek; hivatalát 1582-ben bekövetkezett haláláig látta el. Személyére még 1. PAYR 1917.121-124. 3 Schwanshoffer Kristóf, a soproni latin gimnázium rektora a Lackner felett 1632-ben mondott gyászbeszédében azt állítja, hogy a későbbi polgármestert a soproni latin iskolába járatták szülei (in der allhieigen Lateinischen schuel). L. SCHWANSHOFFER 1966. 211. A latin iskola ekkori helyzetére 1. PAYR 1917. 106-107. 4 Lacknert valószínűleg 1584-ben küldte el az apja Csepregre. Még 1. a bevezető tanulmányt. 5 A csepregi iskolára 1. ZÁTONYI 1991, ill. Uő 2007. Még 1. a 8. és 12. jegyzetet. 6 Lackner később levelezett magyarul. 1625 körül kelt magyar nyelvű levelét idézi KOVÁCS 2004.18. 7 A „magyar betegség" (morbus Hungaricus), vagy „magyar láz" (febris Hungarica) máig nem tisztázott eredetű és mibenlétű betegség volt. Főként a 16—18. században Magyarországra vezényelt idegen katonák közt kitörő járványszerű, bélfertőzéses betegségekre használták ezt a kifejezést. A szemtanúk, orvosok által leírt tünetek alapján tífuszra, kiütéses tífuszra, „tábori tífuszra", paratífuszra, vérhasra, maláriára, vagy ezek keveredésére lehet gondolni, már csak azért is, mert a leírások szerint a betegség általában mocsaras területeken lépett fel. L. BENEDEK István: Magyar betegség. In: OL in. 334. 8 Lackner az eredeti szövegben azt írja, hogy Nádasdy egy illustre gymnasium felállításán fáradozott. Ez a Német-római Birodalomban egy különleges iskolatípus volt (németül Landschaftsschule, vagyis tartományi iskola), amely a gimnáziumi stúdiumok (grammatika, retorika, poétika) mellett magasabb tudományokban teológia, jog, orvostudomány - is képezte az idősebb tanulókat. Ilyen volt a grazi gimnázium is, ahol Lackner 1592-1593-ban tanult. L. P. SZABÓ 2004. 334-335, 341—342. Valószínű, hogy Lackner a grazi gimnázium jelzőjét használja „analógiásán" a csepregi iskolára, mintegy jelezve a magasabb szintű képzés igényét. Elképzelhető, hogy mind Nádasdynak, mind a Késmárkról meghívott Nicolaus Gablmann rektornak (1. a 11. és 12. jegyzetet) voltak olyan tervei, hogy magasabb
