Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

viszonylag jól feldolgozott. Lásd: ENGEL 1983.; FÜGEDI 1983.; KROPF 1983. és SELBACH 1983.! A Bonfini-idézet (III. dec, 10. könyvében): RUD III. 243-244.; KULCSÁR 1995. 731. Az előzőek folytatása (Bonfini: III. dec, 10. könyvéből): RUD III. 244.; KULCSÁR 1995. 731-732. Ugyancsak Bonfini leírása (III. dec, 10. köny ve): RUD III. 245.; KULCSÁR 1995. 733. — A leírt események kronológiája: 1463. július 19-én a Vitéz János váradi püspök vezette küldöttség békét kötött Bécsújhelyen III. Frigyessel, melynek alapján a császár megtartotta a birtokában lévő határ menti falvakat és mezővárosokat, az 1441-ben elzálogosított Sopront és a zálogba adott koronát 80 ezer aranyforintért visszaadta. A koronát Bécsújhelyen július 24-én adták át a magyar követeknek. Bél hivatkozása TIMON Sámuel művére: Purpura Pannonica sive vitae et gestae Sacrae Romanae Ecclesiae cardinaliiim... Tyrnaviae, 1715. — Az idézet: SPONDE, Henri áe,: Annales ecclesiastici ex 12. tomis Cœsaris Baronii... in epitomen redacti. Lutetiae Parisiorum, 1613. (2. ed.: Colonia Agrippinae, 1640.) Bonfini (III. dec, 10. könyvének folytatása): RUD III. 245.; KULCSÁR 1995. 734. A q.) jegyzetben Martin SCHÖDEL: Disquisitio historico-politica de Regno Hungáriáé című, Strassburgban, 1629-ben megjelent művének Johann Ferdinand BEHAMB jegyzeteivel ellátott 3. kiadására hivatkozik, Argentorati, 1676. Július 19-én. Bonfini: IV. dec, 8. könyve Bécsújhely elfoglalásától ismerteti az eseményeket, az említett békefeltételek ezek sorába tartalmilag és kronológiailag már nem illeszkedik. - Vö.: RUD. IV. 145. skk.: KULCSÁR 1995. 879. skk. A korona visszaadásáról lásd a 68. jegyzetet! GRUBER, Abraham: Sempronium adumbration it. Wroclaw, 1678. 4r— RMK III/2. 6731. sz.; KULCSÁR 2003. 208. Gruber verse valóban tévedésen alapul; a Bonfini által leírt hely (IV. dec, 7. könyv): RUD IV. 142.; KULCSÁR 1995. 875-876. A szövegben helyesen 'Egburg' áll. Az 1464. április 12-i oklevél leírását lásd a 60. jegyzetben! Az Esztergomban 1465. február 4-én kiadott oklevélben Mátyás minden évben Invocavit (me) vasárnapját követő keddi napokra (a pünkösd utáni 21. vasárnapot követő keddi napokon), valamint Jakab és Fülöp napjára (május 21-re) engedélyezett vásártartási napot. — HÁZI 1/5. 189. sz. 155-156 (Ugyanerről lásd az LI. paragrafust is!) — Sopront Mátyás a vörös viasszal való pecsételés jogával a Budán, 1465. május 10-én kiadott oklevélben jogosította föl. - HÁZI 1/5. 220. sz. 181-182.; HORVÁTH [1992.] 30-31.; Fridelius az 1465. évi eseményeket 1464-re teszi. A leírást lásd: DOBNER - FRIDELIUS 1714. 96.! — A fordító jegyzete. 1483. január 14-19 között, október 20-án, 1489- június l-jén. — Mátyás 1483 januárjában Haberlaiter Miklós házában szállt meg, a házat a Festetich család 1698-ban vásárolta meg. A mai Fő-téri Storno-házról van szó. Bél Mátyás az 1720-as években kezdődő átépítések utáni állapotot ismerteti, amikor a címer már nem volt meg a ház homlokzatán. — SKM 183-192.