Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TÁRGYI JEGYZETEK
jenek köszönhette, hogy e pusztítások után a győri püspökség fennhatósága alatt Bél Mátyás korára virágzó településsé vált. — SKM 582. 303 Bágyog településtörténete: SKM 468-469. 3<l4 A települések (Szovát és Bágyog) már a XV111. század elején összeépültek. Szovát településtörténete: SKM 468-469. 305 A település első okleveles említése 1220-ból való; a középkor folyamán az Osl család és a premontrei rend birtoka volt, a XIV. században már csak a rendházé. — SKM 550-551.; KINCZER 2000. 306 A zárt, különleges beépítésű, prépostsági tulajdonban lévő település történetéről lásd: SKM 537.; CSISZÁR 2004a. 15-20. és passim! 10 Und történetének adatai: SKM 606. — Zsira püspöki birtok volt, itt Bél Mátyás téved. A történetéről lásd: BÉL: Sopron vm. I. 186. (68. jegyzet) és CZINGRÁBER 2001.! 308 Keresztúr alatt itt a rábaközi Rábakeresztúr falut kell érteni. — Vásárosfaluról lásd: SKM 609.! 309 Locsmánd település történetéről lásd: KRISTÓ 1995.; ZSOLDOS 2002. 13.! — Speciális iparágára, a locsmándi molnárokra: PRICKLER 2005. 310 A két Szakony korábbi leírása: BÉL: Sopron vm. I. 36, 110, 186. (69. jegyzet.) — Buda visszafoglalása után a Nagyboldogasszony-templom mellett líceumot nyitottak a budai jezsuiták 1687-ben, 1713-tól pedig filozófiai és teológiai akadémiát is működtettek itt. A XVIII. század első felében ez, a budai volt Magyarországon a legnépesebb iskola-együttes, melyet többek között a két Szakony határában lévő zálogbirtokok jövedelméből tartották fenn. — MKL 2. 95. 311 Hegykő a környék kiemelkedő, összetett szerkezetű települése. Bél Mátyás korában még mezővárosnak (oppidum) számított. — Történetéről lásd: SKM 531—532.! 312 A település történetének összefoglalása: SKM 512.; KELEMEN — KÁLMÁN 2001. 313 Történetéről lásd: SKM 532-536.! 314 A település jelentős vámhely volt egyben. — Történetéről, gazdálkodásáról lásd: KÉSZEI 1980a.; KÉSZEI 1980b.; KRISZT 1982.; MIKÓ 1997-1999.! 315 A település történetének összefoglalása: SKM 578.; Gazdálkodásáról: MIKÓ 1997-1999. 116 Az említett vízfolyás mai neve: Kardos-ér. — Lövő történetére lásd: MOHI. 1930.! 31 A település neve helyesen: Újkér. 318 Sopronhorpács településtörténete: SKM 588-598.; BRIEBER - PÁJER 2001. 319 A tartalomjegyzékben más cím szerepelt (Különböző birtokosok jószágai). — A fordító jegyzete. 3211 A település már a Természetrajzi részben is szerepelt. — Lásd: BÉL: Sopron vm. I. 37, 112, 187. (84. jegyzet)! 321 A Viczay és a Széchényi-család birtokolta a XVIII. század első felében. 322 A település Bél Mátyás korában megyeszékhely volt. — PAYR 1932. — A régi megyeháza hosszúkás, földszintes épületét 1669-ban építették, a Bél-korabeli épület nagy részét 1900-ban lebontották. — SKM 572. — Nemeskért illetve a település Szent László-templomát az 1681. évi országgyűlés minősítette artikuláris helynek. Az evangélikusok a Bél korabeli templomot 1739-ben a mai alakjára építették át (az
