Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

zás. — RADNÓTI 1956. 24. — A b.) jegyzetben említett lex Sempronia Kr. e. 123-ban született. — Rosinus műve: Johannes ROESCHER: Romanarum antiqiútatum libri decern. Basileae, 1583. — Cat. Lib. III. R 377-378. sz. 2169. — PLUTARCHOS Gracchus-életrajza in Vitaeparallelae. — A műnek a XVII. században számos kiadása volt. Vö.: Cat. Lib. III. P 697-717. sz. 2018-2021. 21 Bél Mátyás megjegyzése. — A fordító jegyzete. 218 A jegyzetben említett Marsigli-mű metszete a kéziratban nem szerepel. (A leírás és a metszet lelőhelyének megjelölése pontos.) 219 Lásd a II. tag XII. paragrafusának I. pontját! 220 A Boldogságos Szűzről elnevezett templom első említése 1326-ból való. Végleg a törökök 1529. évi hadjáratakor pusztult el. Az 1596-os urbárium Szent Miklóstemplomként említi. A templomot 1642-ben Nádasdy (III.) Ferenc építtette újjá barokk stílusban. Bél korában az 1696-os helyreállításnak megfelelő állapot volt látható, ekkor már a Krisztus Mennybemenetele nevet viselte. — SKM 512.; PRICKLER 1972. 104-105. 221 Fertőrákost a XVI-XVIII. században lőréses fal vette körül. — SKM 512. 222 Keresztúr mezővárosi (oppidum) első okleveles említése 1492-ből való. — CSÁNKI 1897. 592. 223 Lásd: PRICKLER 1993. 74-75.! 224 A Szent Kereszt megtalálásának ünnepe: május 3, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe: szeptember 14. 225 A település kb. 7,5 km-re Soprontól, a Soproni-hegység lábánál, 225 méter magasan helyezkedik el. 226 A Szentlélek-templom eredetileg gótikus épületét 1642-ben építették át barokk stílusban. Az említett oszlop már nem látható. 227 Nyék vásárnapjai: húsvét utáni 7. vasárnapot követő hétfő; Szent Lőrinc napján: augusztus 10-én; és a Szent Márton napját (november 11.) követő vasárnapon. 228 Caius PLINIUS SECUNDUS: Naturalis História című munkája 70 körül keletkezett. (A mű Históriáé mundi libri XXXVII, illetve Históriáé naturalis libri XXXVII címmel került kiadásra. — Cat. Inc. II. 2779-2789. sz. 830-832.; Cat. Lib. III. P 641-663. sz. 2007—2010. — Wolfgang LAZIUS műve, melyre Bél utal: Commentariorum rerun/ Austriacarum... Wien, 1561. A Csepreg—Scarabantia/Scarbantia azonosítást már a település XIX. századi monográfusa alapos forráskritika alapján elvetette: FARKAS 1887. 22-39. 229 A település első említése 1255-ből való. Csepreg mezővárosi említése első ízben egy 1357-ben kiadott oklevélben fordul elő. A Nádasdyak előtt birtokosai a Kanizsaiak voltak (1390-től zálogbirtokosokként, majd 1401-től Zsigmond király adományaként). — CSÁNKI 1897. 590-591. Középkori jelentőségére lásd: KuBiNYl 1996.! 230 Sylvester nem Csepregen adta ki az Újtestamentumot. Az Újtestamentum Sylvester János-féle kiadási munkálatairól és Sylvester tevékenységéről lásd: BALÁZS 1958.; VARJAS 1982. 93-121.; V. ECSEDY 1999. 37-40.! 231 „Principes iuventutis": az antik Rómában a köztársaság alatt a legelőkelőbb lovagrendi cím volt, a császárság idején a császár fiait nevezték így; Bél ez utóbbi ér-