Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

mintegy hivatali kötelességből, a fejedelmek egyfajta általános szabálya alapján szokott történni, úgy véljük azonban, hogy azokat, akiket őszintébb hűségük, nemes tetteik és kimagasló érdemeik a többiek elé helyeznek, ragyogóbb címekre kell kinevezni és magasabb tisztségekre kell emelni. Ezért megvizsgálva azokat a nagyszerű erényeket, bátor tetteket és ragyogó érdemeket, melyekkel szinte minden személyt felülmúlsz állhatatos őszinteséged, nagy elszántságod és engedelmes fáradozásod folytán, őseinknek, a fényességes és fenséges császároknak és királyoknak a szokását, miután a jóságos és nagyságos Isten a császári és királyi méltóságnak a gondviselésére és trónjára minket fölemelt, szívesen, jóindulatúan és jóságosan követvén, minthogy azok felé bármikor bőkezűek voltunk, akik valamilyen tündöklő tettel, hiteles cselekedettel, vagy dicséretre méltó természetük bármilyen tanújelével kegyünkre és adakozásunkra méltónak, továbbá a rangokat a jámbor és hálás utókorra is kiterjesztő címekre alkalmasnak mutatkoztak; ugyanis miután magunkban alaposan megvizsgáltuk azt a ragyogó származást, éles elmét, a bizalomnak és a hűségnek azt a páratlan rendíthetetlenségét, továbbá lelkednek őszinteségét, erejét és bátorságát, melyekkel te, ESTERHÁZY MIKLÓS, már ifjúkorod óta kitüntetted magad a mi felséges ausztriai házunkból származó császárok és királyok előtt, továbbá mielőttünk, amint azt nem mások homályos bizonyságtételéből tudtuk meg, hanem saját tapasztalatunk alapján is éppen eléggé ismeretes számunkra: ezért kiváltképpen méltónak találtunk téged arra, hogy ne csak tetteidnek a te és tieid minden utódára érvényes, neved jeles és el nem múló emlékezetével járó, ragyogó tanúságtételét kapd tőlünk, hanem a tisztségek és méltóságok lépcsőin is magasabbra emelkedj, amint azt kiváló erényeid megkövetelik. Tudjuk ugyanis, hogy amint felserdültél, testben és lélekben erősen nem adtad át magad a fényűzésnek és henyélésnek, hogy megrontsanak, hanem lelkedet jeles dolgokon való elmélkedéssel, testedet pedig katonai gyakorlatozással kötötted le, illetve ezeknek szentelted, majd érettebb korba lépve szellemed és lelked minden erejével arra törekedtél, hogy elsősorban a mi Magyar Királyságunk Szent Koronájának, azután felségünknek, és a mi egész méltóságos és legfenségesebb ausztriai házunknak mindig a legnagyobb hűséggel, továbbá állhatatos őszinteséggel és serénységgel szolgálhass és engedelmeskedhess a különféle hadjáratokban, melyeket a tizenkilenc éves nyílt háború idején a fenséges római császár és magyar király, a boldog emlékezetű második Rudolf a kereszténység természetes ellensége, a török ellen vívott. A fényességes fejedelemnek, Ausztria főhercegének, Mátyásnak, unokatestvérének és a mi boldog emlékezetű, mélyen tisztelt atyánknak a fővezérsége alatt mind az ost-