Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

Ezért nem mese az, ami közszájon forog a Fertő által elnyelt falvakról. Azt mondják ugyanis, hogy a tó visszahúzódásakor sokáig látszottak a tornyok csúcsai, míg a falak megroggyantával végképp össze nem omlottak. VI. Miután a Giletusok virágzó nemzetsége teljesen kihalt, honi törvény szerint a királyi kincstárra háramlott vissza a gazdag fraknót uradalom. De hogy ez mikor történt, vagy hogy melyik király uralkodása alatt, eddig senki nem tudta nekünk megmondani. Az viszont könnyen megtörténhetett akkoriban, hogy a királyok nemcsak falvakat, hanem városokat is kiszakítottak ebből az uradalomból, és eladományozták, vagy pedig készpénzen eladták olyanoknak, akik jó szolgálatot tettek a királynak és a hazának. Ám ezt már felesleges kutatni.

115 Később III. FRIGYES császár hatalmába került, miután ERZSÉBETTŐL, Albert özvegyétől zálogba kapta. Az írott emlékek szerint nála maradt akkor is, amikor Corvin MÁTYÁS a Magyar Királyság szent koronáját III. FRIGYES császártól visszaszerezte. Ezt az eseményt a következőképpen tárják elénk az ünnepélyes okmányok, melyekben a korona visszaadásának feltételei vannak leírva: „Az alábbi városokat, melyeket ö császári felsége a Magyar Királyság határkövein és határain belül birtokol és személyesen, Illetve másokon keresztül saját nevében kerben tartja őket, tudniillik Forchtenstein/ és Kobersdorfo/, azpkat összes tartozékával együtt, minden hatalommal és joghatósággal birtokolhassa, a fényességes fejedelemnek, MÁTYÁS úrnak, Magyarország emiitett királyának, a mi legkegyesebb urunknak, valamint örököseinek és utódainak, illetve a főpapoknak, báróknak, előkelőknek, és a mondott ország bármely nemesének akár saját személyében való, akár saját nevükben mások részéről történő nyugtalankodás, háborgatás, adószedés, neheztelés vagy sérelem nélkül, bárkinek történt vagy történjen a jövőben jogi vagy tényleges joggyarapodás — bárki kedvez/sere és bármilyen ürüggyel —, különösen azoknak, akik azt állítják, érdekeltségük van azokon a helyeken,"Ezekkel a feltételekkel engedték át akkoriban Frigyesnek FraknótF'' Egyebeket

3

' is lehet ott olvasni,

117 amiket akkor szentesítettek: így azt, hogy egy esetleges török elleni háború előkészületeiről Magyarország és a császár eme uradalma közös költségén gondoskodnak, továbbá, hogy a szomszédok közötti szokásos pereket a törvények előírása szerint megszüntetik. De nem örökjogon kapta meg Ausztria Forchtenstetnlumot. A MÁTYÁS által küldött békekövetek gondoskodtak arról, hogy FRIGYES halála után visszaadják Magyarországnak a várakat és azok uradalmait. A békekötés okmányai világosan kimondják: „Hozzátették azt is és záradékolták, hogy a mondott császár úr halála után az akkori királynak és a Magyar Királyságnak legyen joga a mondott várakat és azok jövedelmeit őfelsége örököseitől negyvenezer magyar forinton, avagy jó aranyból készült, szabályos súlyú dukáton visszaváltani." A li lett a sorsa a Giletusok kihalása után Fraknó várának és a% uradalom többi részének? Erzsébet és Corvin Mátyás alatt Frigyes császár uralma alatt marad a) Lásd: BONFINI IV. decas, 8. könyv, 656. oldal. 14. sk.! Lásd még: III. decas, 10. könyv, 533. oldal, 45.!