Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

KINCSES Katalin Mária — TÓTH Gergely: A szerkesztés, a szövegkiadás és a fordítás elvei

KINCSES KATALIN MÁRIA - TÓTH GERGELY A szerkesztés, a szövegkiadás és a fordítás elvei A jelen kiadvány Bél Mátyás: Comitatus Semproniensis Descriptio című kézirata Különleges részének (Pars Specialis) Sopron vármegye településeiről szóló folytatását és annak magyar nyelvű fordítását tartalmazza. (A közlés előzménye, az Általános rész és a Különleges Rész Sopron szabad királyi városról szóló fejezete forráskiadvány-sorozatunk előző kötetében található.) A közreadott forrás az 1730-as évek első felében keletkezett, ma az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyánv-gyűjteménvében található, jelzete: Hist. I. vv., terjedelme 168 oldal. A latin nyelvű kézirat alapszövege egy ismeretlen személy által készített másolat, kiegészítve több kéz által írt, utólag a kéziratba beragasztott pótlásokkal, valamint Bél Mátyás sajátkezű javításaival (az utóbbiak nagy valószínűséggel 1738 után, részben 1741 után készültek).' A szerkesztési elvek megfontolásakor természetesen követtük a Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. című kiadványunkban kialakított szempontokat, és beépítettük ennek különböző szakfolyóiratokban megjelent, építő kritikai észrevételeit. Igazodtunk továbbá forrásközlő sorozatunk kiadási és szerkesztési elveihez, valamint szem előtt tartottuk Bél Mátyás: Notifia Hungáriáé novaegeographico-historica című művének az. elmúlt évtizedekben nyomtatásban megjelent szövegkiadásait. A latin nyelvű szövegközlés és a fordítás közreadásakor e kötetben is a források adta szövegtükröt vettük alapul, amely követi a már Bél Mátyás által nvomtatásban megjelentetett Notitia-kötetek szövegrészeinek elrendezését, de kiadványunk előző részétől eltérően a szöveg és fordítása a jobb követhetőség érdekében párhuzamosan fut. Emiatt a magyar szöveg tipográfiáját is közelítettük a latinéhoz, hogy a két rész jobban illeszkedjen egymáshoz. A megértés és a további feldolgozás érdekében a latin nyelvű szövegközlést bőségesebb szövegkritikai jegyzetekkel, a magyar nyelvű fordítást pedig tárgyi jegyzetekkel láttuk el, amelyek a forrás és annak fordítása után találhatók; mivel Bél Mátyás maga is bőséges lapalji jegyzetapparátust vonultat föl, e megoldással egyértelműen elkülöníthetők a szövegtől a kritikai feldolgozásához szánt jegyzetek. A tárgyi jegyzetek elkészítésekor egy, a Notitia-kötetek eddigi kiadásaihoz képest szándékunk szerint komplex szemléleten, interdiszciplináris kutatásokon nyugvó jegyzetanyag összeállítására törekedtünk, az előző kiadványunkhoz hasonló módon, mellyel reméljük, hogy a forrás további feldolgozását megalapozhatjuk. A vár' A kézirat részletes ismertetése forrásközlésünk előző kötetében, TOTII Gergely: A ké^irati hagyomány című tanulmányában olvasható.