Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
156 jeruzsálemiAndrás: utalás II. András a Szentföldre 1217-1218-ban indított keresztes hadjáratára. Frakná várának törtenetében: Sopron vármegye leírásának Különleges részében, b'raknó várának ismertetésében. 157 1227—1229 között (tehát 1228-ban) Apod fia Dénes töltötte be a nádori tisztséget, nem pedig nevezett Miklós. — Szögi 1985. 97, 109. 158 Moys 1270 májusa és 1277 között töltötte be a nádori tisztséget, de IV. Béla halála után közvedenül és V. István uralkodása idején. — Szögi 1985. 97, 109. 139 I Iéder ncmzetségbeli Kőszegi Miklós apja I Iédcr nemzetségbeli Kőszegi Henrik volt. 160 A forrásban megjelölt dátum téves, 1278 körül Apod fia Dénes volt Magyarország nádora. (Lásd a 157. sz. jegyzetet!) Csák ncmzetségbeli Máté pontosabban 1278 júniusától 1280 júliusáig, majd 1282 augusztusától 1284 júliusáig, 1296 végétől 1297 októberéig, majd 1301-1310 júniusa között viselte a nádori címet. — Szögi 1985. 98. 161 longciinus munkája — valószínűleg Jonghe, Johannes Gaspar: „Disputatio historica-theologica de Muhammedismo. quam... sub Praesidio D. G. Noctii publice defendere conabitur". 'Lrajecti ad Rhenum [Utrecht], 1648. 162 Hédervári Dezső 1323—1330 között volt királynéi udvarbíró, 1326-1330 között soproni ispán. — Engel 1996. 2. kötet. 396. 163 Kanizsai Miklós 1387-ben volt soproni ispán, 1398—1400 között pedig vasi, zalai és soproni ispán. — Mollay 1956/1. 45-46.; Fallenbüch] 1994. 95. Kanizsai János Miklósnak nem atyja, hanem testvére volt. 164 Gr. Esterházy Miklós 1625. október (és nem november) 25-től 1645. szeptember 11-ig volt Magyarország nádora, 1626. január 1-1645. szeptember 11. között volt soproni főispán. — Szögi 1985. 100.; Fallenbüchl 1988. 125.; Fallenbüchl 1994. 96. 165 Gr. Esterházy István nem volt vasi főispán, ebben az időszakban e tisztséget Nádasdy Ferenc töltötte be. — Fallenbüchl 1994. 107. 166 Gr. Esterházy István édesanyja nem Nyári Krisztina, hanem Esterházy Miklós első felesége, Dcrsffy Orsolya volt. 167 Esterházy Miklós második felesége Nyári Krisztina volt. 168 A török ellen Vczckénynél vívott csata cg)' nappal korábban, 1652. augusztus 25-én volt. 169 \ vezekényi csatában Esterházy Lászlón kívül elesettek valóban az Estcrházy-család fölsorolt tagjai voltak, temetésük november 26-án volt. — I Ioffmann Pál beszéde Esterházy László, Ferenc, Tamás és Gáspár fölött, és Pálffy Tamás beszéde Esterházy László, Ferenc, Tamás és Gáspár fölött. (Fordította Déri Balázs.) In Kecskeméti 1988. 127-169, 393-412. 170 A felsoroltak között Esterházy Sándor neve tévedés, Esterházy Miklós a csatában résztvevő testvére báró Esterházy Mihály volt. 171 Hg. Esterházy Pál 1687-ben nyerte cl a birodalmi hercegi címet. — Fallenbüchl 1994. 96. 172 Mg. Esterházy Mihály ugyancsak örökös főispánja volt Sopron vármegyének, ám 1713—1721 márciusa között, az 1711. évi adat téves. — Fallenbüchl 1994. 96. 173 Hg. Esterházy József egy hónapig, 1721 márciusának végétől haláláig, áprilisig töltötte be az örökös főispánságot. — Fallenbüchl 1994. 96. 174 Hg. Esterházy Pál Antal 1721-ben lett Sopron vármegye örökös főispánja. Ténylegesen nagykorúvá válása után, 1734-1762 között látta el c tisztséget. — Nagy 1858. 3. kötet. 90, 92.; Fallenbüchl 1994. 96. 175 Ekkor még Esterházy Pál Antal kiskorú volt, így helyette 1725. július 7—1734. december 10. között gr. Esterházy János mint comes administrator látta el a tisztséget. — Fallenbüchl 1994. 96. 176 Az örökös főispáni tisztség kérdése: Fallenbüchl 1994. 5-25, 27—54. (A beiktatási ceremóniáról nem szól.) 177 Lásd a 172-173. sz. jegyzeted 178 Hg. Esterházy Pál Antal 1731—1734 között Leydenben folytatta egyetemi tanulmányait. 179 A beiktatás nem 1734. december 4-én, hanem 10-én volt. — Fallenbüchl 1994. 96. lásd a LX. paragrafust is! 180 Valószínűleg Cziráky László birtokos nemes, aki 1728-ban kapott grófi címet. — Nag)' 1858. 3. kötet. 201. 181 A hasonlatban: az ún. harmadik pun háborúban (Kr. e. 149-146) a rómaiak Karthágói ostromakor legyőzték a várost védő I. Mithridatész pontoszi király seregeit. A Schilso(h)n-ház a mai Templom utca 6. sz. alatt található épület volt. Schilson János, a rákosi püspöki birtok intézője 1704-ben kapott soproni polgárjogot, a házat 1711-ben vásárolta meg és 1713-ban renováltatta. — S KM 227.; LIázi 1982. 2. kötet. 796-797. 182 A városbíró 1734-ben Johann Georg Kramer volt. — Sopron 1890—1894. 114.
