Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész
sem tudják úgy elsajátítani, hogy beszédjükön ne érződjék saját nyelvük hatása. A magyar nyelvet pedig olyan helytelenül beszélik, hogy a fület semmi sem hasogatja jobban. VI. §. A vármegye legfőbb Ennyit a vidék lakóiról. Hátravan még, hogy tisztségviselőikről egy elöljárói, és e^ek keveset hozzátegyünk: nem azért, mert itt a közügyek irányítása terén más eljárás lenne érvényben, mint egyéb vármegyékben — hiszen ugyanazon törvények alapján történik minden —; hanem azért, mert nem akarunk háládanoknak látszani azok iránt, akik, midőn a vármegye élén voltak, mind hazaszeretetükkel, mind a királyhoz való hűségükkel kitűntek. Elő fogjuk tárni tehát azoknak a nevét, akiket ki tudtunk bogarászni. Miklós soproni ispán, előnevén Giletffy; ugyanő a Magyar Királyság nádora. Élt Jeruzsálemi András uralkodása alatt, 1220 körül. Róla bővebben Fraknó várának történetében. 156 Miklós, Gyulának, Borthy fiának a fivére soproni ispánból a Magyar Kkályság nádorává lett ugyanazon kkálynak, Andrásnak az uralkodása idején, 1228-ban. 157 Tóth Lőrinc a Héderváriak nemzetségéből: soproni és somogyi ispán, ugyanő a Magyar Kkályság nádora. 1267-ben töltötte be a tisztét. Mózes (vagy Moys, vagy Május): soproni ispán és később nádor; mindkét méltóságot IV. Béla alatt töltötte be, egészen 1272-ig. 158 Miklós, Henrik bán fia, 159 soproni ispán és egyben Magyarország nádora. 1275-ben foglalta el hivatalát, V. Istvánnak, IV. Béla fiának az uralkodása idején. Máté, soproni és somogyi ispán, s egyben a Magyar Kkályság nádora. 160 Bizonyságát adják ennek a soproniak 1278-ban készült oklevelei, Iongelinus 161 tanúsága szerint. Dezső, Hédervári Dénesnek a fia, soproni ispán, aki I. Károly felesége, Erzsébet kkálynő udvarbkájaként lett hiressé, 1330-ban. 162 Miklós, Kanizsai János fia, kkályi tárnokmester, zalai, vasvári és soproni ispán. Alább még vissza fogunk térni rá, amikor a város történetét adjuk elő. 163 A régi elöljárók közül többet nem sikerült kinyomozni, ugyanis ezeknek levelesládákban és oklevelekben kekene utánajárni, s felesleges fejtegetni, mkyen nagy akadályokba ütközik kyesmit csinálni Magyarországon. A XVI. század végén, amikor Rudolf uralkodott, Istvánffy Miklós, aki az udvari magyar kkályi titkárból a kkályság nádori helytartója lett, a főispáni tisztet látta el. Öt később, a XVII. század elején Battyán Ferenc váltotta fel. Miután ő a közügyek dicsőséges kormányzása után eltávozott ebből a vkágból,
