Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

Peregrinációját kutatva kaphatunk talán azokra a kérdésekre is választ, hogy miért nem egy soproni születésű diák volt Bél Mátyás munkatársa a vármegyeleírás elkészítésében, és hogy e munka mikor kezdődött el. Ha föltesszük, hogy Bél Mátyás egy olyan személyt keresett munkatársnak, aki az általa (ugyanazon egyetemeken) is látogatott történeti, teológiai és természettudományos stúdiumokat

28 hallgatta, s az ő vállalkozásának köszönhetően ezeket az ismereteket a gyakorlatban is kamatoztathatta, valamint hogy Bél Mátyás munkatársaként munkához juthatott, s nem utolsó sorban Bél közveden útmutatásai szerint végezte munkáját, egy újonnan, Wittenbergből, Jénából vagy Haliéból hazatért személyt kell keresnünk az 1717-1719 közötti időszakból.

29 A szóba jöhető személyek közül Neuhold János Jakab, aki tanulmányai után Bél Mátyás pártfogását élvezvén jutott álláshoz,

30 1717-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Jénai, lipcsei egyetemjárasa után azonban csak 1723 márciusában tért vissza Sopronba,

31 amikor már a soproni vármegyeleírás első változata készen állott. Loew Károly Frigyes (1699—1741) későbbi soproni orvosdoktor ugyancsak 1717-ben járt Halléban,

32 ám tanulmányait 1721-ben fejezte be.

33 Rajta és Neuhold János Jakabon kívül 1717—1727 között Jénában nem jártak soproniak.

34 Bél Mátyás Haan Lajos és mások által említett soproni munkatársai közül Liebezeit György Zsigmond (1689—1739) 1708-ban járt Halléban, majd leydeni útja után 1713ban visszatért oda. Orvosdoktori diplomájának megszerzése után hazatért, 1715-től haláláig Sopron város physicus ordinarius-a, azaz hivatalos alkalmazásban álló orvosa, valamint a brandenburgi őrgróf háziorvosa volt.

35 1721 után a császári Leopoldina, 1723-tól pedig a berlini akadémia tagjává választották.

36 Bél Mátyás a Prodromus közreadásakor, 1723-ban, még segítői között említette,

37 a továbbiakban azonban tudományos kutatómunkája gyakorlati orvosi tevékenységéhez és nem általános természettudományos témákhoz kapcsolódott. Komáromi János Péter (1692—1761) említését több tényező is indokolja. Soproni születésű volt, a líceum diákja, orvosdoktori oklevelét Baselban szerezte 1715-ben, 1715—1717 között volt Sopronban városi orvos. Igen jól ismerte a vármegyét és természeti viszonyait. 1715-ben Baselban elkészített orvosdoktori avató értekezése a soproni borokról az első magyarországi borászati szakmunka (melyre hamarosan Bél Mátyás is támaszkodott), „Dissertatio physico-medica inauguralis De vino Hungarico Semproniensi..." 28 Bel Mátyás egyetemjárásáról, tanárairól első ízben és összefoglalóan: I Iaan: i. m. 9. skk. 29 A soproni evangélikusok nyitottságára Csepregi Zoltán hívta föl a figyelmet. A pietizmus mindkét irányzatát támogatták, a líceum tanulói ezért egyaránt látogatták a felsorolt egyetemeket. — Csepregi i. m. 64—66. 30 Bél lev. 185—187. sz. 106—107. és Németh Sámuel: A soproni k'ccum tanulóinak külföldi tanulmányai 16801782-ig. SS%, 1955. 104. 31 Németh: i. m. 104.; Weszpémi: i. m. 1. kötet. 239-247, 4. kötet 157.; Kosáry 1996. 162, 186. 32 Németh: i. m. 104. 33 Weszpémi: i. m. 1. kötet. 193-199.; Heimlcr Károly: Loew (Loevius) Károly Frigyes. SS%, 1941. 139-140. 34 Vö.: Mokos Gyula: Magyarországi'tanulók a jénai egyetemen. Budapest, 1890. 39-15.! 35 Weszprémi: i. m. 2. kötet. 263—269. 36 Weszprémi: i. m. 2. kötet. 263—269, 4. kötet. 157, 355.; Demkó Kálmán: A. magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a Xl^III. század végéig. Budapest, 1892—1894. 460.; A. Szála Erzsébet: Liebezeit Zsigmond György (1689-1739). SS^, 1983. 342-346.; és Uő.: A soproni cvangékkus értelmiség a 17. század végén. In Szála Erzsébet: Sopron tudomány- és technikatörténetéből. Sopron, 1997. 33-41. 37 Szelestei: Irodalom- és tudományszervezési törekvések..., 68-69.