Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek

277 Bonfini, II. dec, 6. könyv (290-305). — RUD II. 128-129.; Kulcsár 1995. 363-364. II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg és II. Géza konfliktusa a Német-Római Császárság politikájának és a Kálmán király elűzött feleségétől született Borisz Kalamanosz trónkövetelő, ellenkirály politikai törekvése összekapcsolódásának eredménye. 1146-ban Borisz német és osztrák zsoldossereggel el­foglalta Pozsony várát. Többek között támogatta őt ebben II. I Ienrik is, akitől Géza visszaszerezte Po­zsonyt, s a Lajta mentén legyőzött seregeit a Lischa folyóig üldözte. — MT 1/2. 1193—1197. II. Ottokár cseh király 1253—1278 között uralkodott, elképzelhető, hog)' Bél megjegyzése helyes. II. Ottokár csapatai háromszor is megszállták a várost, 1268-ban, 1273-ban, 1276-ban. „História Ducum Stiriae in très partes avisa". (Szerző nélkül.) Bél Mátyás két kiadását a Notifia I. kötetében párhuzamosan használta, megjelölése alapján yVlbertus és Fridericus kiadásában jelentek meg (évszámot, helyet nem jelöl). — Notifia, I. 115, 135, 137. 278 Bonfini, II. dec, 6. könyv (259). — RUD II. 126.; Kulcsár 1995. 361. 279 A szegényházat vagy ispotályt a városba 1247-1250 között betelepült Johannita lovagok alapították a mai Ikvahíd 2. sz. ház helyén. 280 A belvárosi és külvárosi lakosok egymástól különböző jogairól van szé>. — Mollay 1956/1. 40—41. 281 Fugger, Johann Jacob: „Spiegel der Ehren des Höchstlöblichsfen Kajser= und Königlichen Er^haüses Österreich oder Ausführliche Geschieht Schrift... ". Nürnberg, 1668. II. Buch, III. Cap. Herzogtum Steyer. 176-177. — Itt Fugger Cuspinianusnak a 246. sz. jegyzetben leírt munkájára liivatkozik. 282 A II. Andrástól kapott kiváltságlevelek nem maradtak meg. A terület az ország legfontosabb védelmi öve­zete volt, a soproni ispánok II. András uralkodása idején a király közveden környezetéből kerültek ki. A kiváltságok valószínűleg arra vonatkoznak, hog)' a soproni várnépek az 1230-as évektől az egymás kö­zött fölmerülő peres ügyeik intézésére saját körükből bírót választhattak. — Mollay 1956/1. 46. 283 A Sopron birtokában lévő falvakról lásd a XXXII. paragrafust! 284 „...a XIII. sz. utolsó évtizedéig a magyarok vannak többségben. Az 1270-es években éri cl a Nyugat-Ma­gyarországra fokozatosan betelepülő németség Sopront, nagyobb tömegben azonban csak a XIV. század folyamán telepszik meg itt." — Mollay 1956/1. 37. 283 Lajos 1344. január 10-én kiadott oklevelében a soproni polgárok kérelmére a Szent Margit napját megelőző, s az azt követő nyolc napon át országos vásártartási jogot engedélyezett. —- I lázi 1/1. 82—83. 286 Az 1371. november 11-én kiadott oklevelében I. Lajos Sopronban nemcsak Szent Erzsébet napjára, hanem az ezt megelőző és követő 14-14 napra engedélyezett országos vásártartási jogot és a kereskedők számára vámmentességet biztosított. — I lázi 1/1. 159-160. Említi a továbbiakban a XXX. paragrafus is. 287 Luxemburgi Zsigmond kiváltságlevelei a harmincad megfizetése alók felmentésre, vámmentességre, keres­kedelmi kedvezményekre, árumegállító jog adományozására, új pénz bevezetésére, az újonnan betelepülők ideiglenes adómentességérc vonatkoznak, valamint a korábban kiadott kiváltságlevelek megerősítését je­lentik. — Házi 1/1. 211-212, 213, 222-223, 224, 258-259, 261-262, 263, 264-265, 270-271. 276.; Házi 1/2. 13-14, 125-128, 128-129.; Házi II/l. 33-34, 59-60, 73-74, 167-168, 234-235.; Döry 1976. 238-239, 253-254. Albert 1438. május 23-án kelt oklevelében a soproniak vámmentességét erősítette meg. — Házi 1/3. 168. 288 A Hunyadi János kormányzóságának idején a Sopront is érintő hadjáratokról szól. 1440. júkus 17-én Jagelló Ulászló lengyel király került a magyar trónra. Előzőleg, február 22-én megszületett Erzsébet özvegy királyné Albert királytól való gyermeke. /V gyermeket a királyné a Visegrádról „ellopott" ko­ronával koronáztatta meg Széchy Dénes esztergomi érsekkel. Ez polgárháborúhoz vezetett, melynek során Erzsébet a gyermek V. László királyt III. Frigyes gyámsága alá helyeztette. Erzsébet királyné 1441. március 3-án zálogosította el Sopront III. Frigyesnek, s 1463-ig maradt zálogban. 289 A Bonfini által idézett részek: III. dec, 7. könyv, (36). — RUD III. 157.; Kulcsár 1995. 347. III. dec, 10. könyv, (15). — RUD III. 226.; Kulcsár 1995. 716. III. dec, 10. könyv, (310): „.. .ahol az ellenpártiak földjein, városain haladt keresztül, ott szanaszét mindent lerombolt és feldúlt". — (Kulcsár Péter fordításában.) Kulcsár 1995. 717.; RUD III. 244-245. ÍV. dec, 8. könyv, (16). — RUD IV. 147.; Kulcsár 1995. 880.

Next

/
Oldalképek
Tartalom