Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
266 Nagy Károly hadjáratairól lásd a Politikai rész I. paragrafusát is! Az idézett történeri müvek: Schun^-Fleischius — Schurzfleisch, Conrad: „De Superionbus Ungariae conversionibus disputabit sub praesidio C. S. S ch. Joannes Maschius add. XXII. Febr. "Nürnberg, 1620. — Bél lev. 816. sz. 486. Eginhardfus): „Vita etgesta Caroä cognomento Magni". Megjelent Widukindus: „Rerum ab Henrico. .. gestarum libri" című munkájának részeként. Basileae [Basel], 1532. Monach. Prüm.: „Reginonis Prumentis de disciplina ecclesiastica veterumpraesertim Germanorum libri duo, quorum alter Clericos, alterLaicos informat". I Iclmaestadii [Helmstedt], 1659. Bu%eà'nus, Gabriel: „Rbaetica Ethrusca Romana Gallica Germanica. Europae Provinäarum situ altissima et manilissima sacra etprophana topo-chrono- Stematographica. .. compendio descripta". Augusta Vind[elicorum] [Augsburg], 1666. 267 Bél Mátyás e helyen logikusan tévesztett A.d(e)lt%reiter, Johannes von Tettenweis: ,yi$sertatio Electoratus Bavarií7'"című munkája nyomán. II. n, 1644. Tévesen adta meg a mű címét, a hivatkozás itt Aventinusr. Annales Boiorum című munkájára vonatkozik. Lásd a 44. sz. jegyzetet! 268 Bél Mátyás a Szent István és Gizella házasságkötése alkalmával létrejött megállapodásra utal: 996-ban a két ország határának a Lajta folyót jelölték meg. — Györffy 2000. 98. Schönleben munkájáról lásd a 136. sz. jegyzetet! Wmtislaburg. helyesen Wratislawka. 269 Utalás a S^ent István Intelmei címen ismert, az 1010-es évtized első felében keletkezett államclméleti műre. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról. — Lrszegi 1987. 54—61. A kérdésről: Szűcs 1988. 32—53. 270 Szent István idején 1030-ban folytak a német császárság és a magyar királyság között, Sopron területét érintő hadjáratok, ezt követően a német császárság 1043-ban, 1044-ben, 1051-ben, 1052-ben, 1063-ban is megkísérelte keleti határait Magyarország felé kiterjeszteni. — Mollay 1956/1. 40. skk, Györffy 2000. 114-116. skk. 271 Szent István 1038-ban bekövetkezett halála után Orseolo Péter került a trónra. Bél Mátyás összesűríti az eseményeket. 1038-ban Péter és III. Henrik császár még nem voltak szövetségesek. Amikor 1041-ben a magyarok Aba Sámuelt emelték a trónra Péter ellenében, Péter Regensburgba ment a császár segítségét kérni trónja visszaszerzésére, aki ezt megtagadta. Aba Sámuel 1042-ban betört az osztrák őrgrófságba, III. Llcnrik háborút indított ellene, s 1043-ban feldúlta a térséget, majd még ez évben békét kötöttek. A császár tehát nem a Pétert ért sérelmet torolta meg hadjáratával. A másik dúlás a vidéken 1044-ben volt: miután III. Henrik ismételten betört az országba és Ménfőnél legyőzte Aba Sámuel seregeit, a menekülés közben megölt király helyébe ismét Pétert emelték a magyar trónra. A Bonfini idézet helye: II. dec, 2. könyv, nem (191), hanem (187). — RUD II. 43. — A császár e szerint 1044-ben Sopron felől tört be az országba. Aventinus történeti művéről lásd a 44. sz. jegyzetet! 272 A bizánci császár besenyő határőreinek 1071. évi becsapásáról van szó, ami kiélezte a későbbi magyar király, I. Géza és a Salamon közötti ellentétet. Salamon 1072-ben III. Henrik német-római császártól kért segítséget. 1074-ben Mogyoródnál a pápai támogatást is élvező Géza csapatai győztek. 273 Bonfini, II. dec, 3. könyv, (27) hivatkozása téves, fi helyen Géza és László Lengyelországba történő távozását írja le. — RUD II. 52. — A Bél Mátyás által közölt idézet helye: II. dec, 3. könyv, (151-152). — RUD II. 60. Ján(os) soproni ispán valószínűleg valóban részt vett a Salamon és Géza között 1071-ben, Nándorfehérvárnál vívott csatában. — Mollay 1956/1. 42. Bonbardus munkájáról lásd a 245. sz. jegyzetet! 274 A szent háború: az ún. első keresztes háború (1095-1096). 1096 júkusában a Magyarországon áthaladni kívánó keresztes sereget Kálmán király csak Sopron mellett engedte elhaladni. — Mollay 1956. 42.; — A hadjárat első közvetlen célja ekkor Konstantinápoly visszafoglalása volt a törököktől. — Veszprémy 1999. 228-229. 275 Szaracénok: az arabok középkori ekicvezése, itt valójában a törökökről van szó. 276 Mosón története: a Notitia V. kötete, az idézett helyen. Itt Cyperon várában Sopron eltorzított nevét vélte felfedezni, Supron—Sypron—Cyperon változásokon át. — Mihály 1985. 93. Jeruzsálemi krónika: lásd a 90. sz. jegyzetet!
