Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
242 Ammianus Marcellinus: „Kerumgestarum liber quartus deámus". — Kiadásai: Basileae |Basel], 1518. és In „Históriáé Romanae scriptum Latini [etgraeci] minores". Francofurdi [Frankfurt 4 ,, 1588-(90). Tom. II. 304—518. — Cat. lib. I. A 300. sz. 68. Bonfini is említ egy Semproniust, Caius Sempronius római cenzort. — III. dec, 9. könyv, (245). — RUD III. 221.; Kulcsár 1995. 711. 243 Lazius idézett művéről lásd a 238. sz. jegyzetet! 244 Nevezett uralkodók: II. (Szent) Henrik, III. (Fekete) Henrik. 245 Bonbardus, Michael: „Topographia magni regni Hungáriáé". Viennae |Bécs], 1718. — Wellmann 1984/1. 153. Wellmann 1984/2. 133.; Zomboril984. 134-135. 246 Cuspinianus munkája: „Diarium lohannis Cuspiniani, de congressu Maximiliani I. caesaris cum Vladislao, Ludovico, et Sigismundo... regibus; et initia, et gemino foedere matrimoniali, Anno A1DXV. ad XXII. lulii adfinitate ". In Adparatvs, 280-352. Zeilerur. Martin Zeiller kitétele két művében is szerepel (mindkettőben Cuspinianusra liivatkozik): „Itinerarium Germaniae nov-antiquae". Durch Martinum Zeillerum. Straßburg, 1632. 29. fejezet. 578. és Martini Zeilkri Itinerarii Germaniae Continuatio. Straßburg, 1640. 29. fejezet. 369. (Bél Mátyás 1741-ben megvásárolta az 1664. évi ulmi kiadást is. — Bél lev. 816. sz. 487.) — Zeiller munkásságáról: Schilling 1994. 5. kötet. 76, 481. 247 Pozsony nevének eredete a Posun személynévre vezethető vissza. — Kiss 1988. II. 370. Korpona: az Ipoly jobboldali mellékfolyója, ma Szlovákia területén fut. A középkori, Bél Mátyás által is közölt, latin Corpona szóalak a szláv eredetű Krupina-ból való, rövid, bővizű folyóra utaló kifejezés. Korpona település a folyóról kapta nevét. — Kiss 1988. I. 782. launnunr. Győr esetében az utalás helytálló, bár a város neve személynévből keletkezett, magyar névadással. — Kiss 1988. I. 548. 248 Bél Mátyás Sopron nevének eredetével a Természetföldrajzi rész I. paragrafusában is foglalkozott. 249 Patin(us), Carolus: „Eamiliae Romanae in antiquibus numismatibus, ab urbe condita, ad tempóra dim August!" Paris, 1663. 251. — Méltatta: Evans 1986. 257, 392. 250 Lazius, Wolfgang: „Vienna Austriae... "című művére hivatkozik. Lásd a 2. sz. jegyzetet! 251 Ortelius, Abraham: „Tbeatrum orbis terrarum" című munkájában. Lásd a Természetföldrajzi rész IV. paragrafusát! 252 Scarbantia municipium volt. Lásd az 1. sz. jegyzetet is! 253 Bonbardus művéről lásd a 245. sz. jegyzetet! 254 Scarbantia fallal körülkerített magja a mai Belváros helyén, a Várkerülettel övezett területen volt. Bél Mátyás a középkori falmaradványokat vélte a római városfal két bástyájának. — Vö.: Radnóti 1956. 24.; SKM 152. 255 A Sopron belvárosát körülölelő várfalon keresztül az Előkapu és a Hátsókapu vezetett ki. Bél Mátyás viszszavonatkoztat, a XVII. század közepén kialakult városképet vetíti vissza időben, illetve tárja elénk (az ezt felváltó barokk kori 1754 után épült ki). — SKM 133.; Loth 1988. 56-77. alapján. 256 A kelet felé eső falszakaszon volt az itt magasnak mondott Nagyrondclla. — SKM 131, 133. 257 A Hátsókapu a vár délkeleti sarkában volt, 1822-ig állott. — SKM 132. 258 Lásd a XXI. paragrafust is! 259 Sallustius: „De coniuratione Catilinae". XXV. fejezet. — Kritikai kiadásban: Sallustius 1970. 69. 260 Martialis: Epigrammák. 12, 52, 3. (Cscngcri János fordításában.) — Bél Mátyás az 1624-ben Amszterdamban megjelentetett kötetet használta. — Notifia, I. 36. alapján. 261 Lásd az I. paragrafust! 262 Minderről lásd a Természetföldrajzi rész XIII. paragrafusát! 263 Isidorus, Hispalensis: „Etymoiogiae. De summo bono". — Cat. Inc. I. 543. és Cat. Lib. II. I 54-58. sz. 1280-1281. Rosinuz Rocscher, Johannes: „Romanarum antiquitatum libri decern". Basileae |Basel], 1583. — Cat. Lib. III. R 377-378. sz. 2169. 264 Minderről lásd a Politikai rész I. paragrafusát! 265 Lásd a Politikai rész I. paragrafusát!
