Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
70 G éresd: Kis- és Nagygeresd. Egymás mellett fekvő települések. Nagygeresd feküdt közvetlenül a Repce partján. — Fényes 1851. I. 44.; Soós 1937. 274.; M'l'I I 94-96.; Soós 1937. 274. 71 Szergény ma Agyagosszergény része. — Fényes 1851. IV. 129.; MTI I 84. 72 20 stádium: kb. 370 méter. — Bogdán 1990. 209. alapján. 73 Dénesfa: Kiss 1988. I. 177. 74 Tasche, magyarul Ikva-patak: lásd a 82. sz. jegyzetet! Rohrbach, magyarul Nádasd/Fraknónádasd. — Fényes 1851. III. 296.; MTH 48. 75 Schattendorf, magyarul Somfalva: MTH 48. 76 A Spittclbach elnevezés az Ikva partján lévő városi ispotályra utal. Az ispotály a városfalon belül (a mai Ikvahíd-Balfi utca sarkán) épült. Az Ikva vizét itt a városfalon keresztül kivezették, s az továbbhaladt a külváros irányába, ahol vizét szántóföldek öntözésére használták. — Holl 1979. 122-123, 141-142. 77 Wondorf, magyarul Bánfalva Sopron tulajdonában lévő település. A rajta keresztül folyó patak a Rák-patak, melyet Sopron határától Bánfalvi-pataknak neveztek. — Boronkai 1967. 184-188.; Horváth 1993. 10-11. Lásd Sopron város leírásának XXXII. paragrafusát is! 78 Mindezt a korabeli metszetek és az írott források egyaránt megerősítik. — Kincses 2000/4. 522—525. 79 A ványolóműhelyben posztó és gyapjúszövet előállítását végezték. 80 Lásd a 78. sz. jegyzetet! 81 Kópháza, németül Kolnhof Sopron város tulajdonában található település. (Eredeti neve a XIII. században Visz volt, későbbi nevét egy Kolb nevű nemestől kapta, aki 1317-ben megvásárolta.) — Kiss 1988. I. 777. Lásd Sopron város leírásának XXXII. paragrafusát is! Nagycenk, németül Zinkendorf nevét egy 1291. évi oklevél alapján Zenk nevű birtokosáról kapta. 1328-tól vámszedőhely, egy 1429-ben keletkezett oklevél a települést Vámosccnk néven említi. A Nagycenk elnevezés 1657-ben tűnik föl először. 1893-ban egyesült a szomszédságában található Kisccnk/'l otcenk településsel. — MTH 76.; Készei 1980. 328-331.; Mollay 1981. 244.; Készei 1983.; Készei 1983/1. 64-69.; Készei 1983/2. 275-276. 82 Ikva-patak: ma a Soproni-hegység északi részének és a Soproni-medence vízelvezetője. — Baraczka 1961. 168-170.; Boronkai 1967.; Ádám - Marosi 1975. 320.; Mollay 1981. 238, 240. 83 Ritzjng, magyarul Récény: Kállay 1978. 17.; MTI I 48. Az említett patak a Soproni-hegység egyik forrásából eredő Arany-patak (Goldbach). 84 J^V-fwy/Sopronszécseny, németül Sitschen (ma Pereszteg): Soós 1937. 278.; MTI I 84. Pinnye, németül Pinier: Fényes 1851. III. 237-238.; Soós 1937. 275.; Mollay 1981. 237.; MTH 80. Röjtbkmu%saj: a Röjtök és Muzsaj faluból öszekapcsolódott települést a XVIII. században önmagában Röjtöknek is nevezték. — Soós 1937. 274, 276.; Csatkai 1940. 113-128.; Csorna 1978. 154-156.; MTH 74, 82.; Mikó 1996. 119-123. Fertőszentmiklós vagy Szentmiklós: Kállay 1978. 20.; M'l'I I 62. 85 A Vulka-patak ma Ausztria területén fut, a Fertő nagyobbik (a Rákos-patak mellett) mellékvize. Sérc közelében torkollott a Fertőbe. — Ádám - Marosi 1975. 116.; Kiss 1988. II. 780. — A középkorban Selegnek is nevezték (a partján lévő Sclegd a patakról kapta nevét), XIII. századi források nevezik először Vulka-pataknak. — Kiss 1988. II. 463. 86 Mattersburg, magyarul Nagymarton: Kállay 1978. 13-14.; MTH 40. Walbersdorf, magyarul Borbolya: Fényes 1851. I. 153.; Soós 1937. 267.; Kállay 1978. 14.; M'l'I I 26. Petersdorf, magyarul Petőfalva: Fényes 1851. II. 234.; MTH 46.; Kiss 1988. II. 342. 87 Zemendorf, magyarul Zemenye: ML'I I 92. 88 Klcinhöf(f)lein, magyarul Kishöflány: MTH 34. 89 Sankt Margarethen, magyarul Szentmargitbánya kőbányájáról nevezetes település. — Kállay 1978. 14.; MTH 50. Osä(p), vagy Os(z)lop: Kállay 1978. 15.; Soós 1937. 275.; Kiss 1988. II. 291.; MTH 46. 90 Freisingi Otto: „Rerum ab origine mundi ad ipsius usque tempóragestarum libri octo". Kiadásai: Argcntorati [Straßburg], 1515. és Chronicon. Francofurdi [Frankfurt], 1585. — Cat. Lib. III. O 249-250. sz. 1860-1861. A jegyzet pontadan, az itt leírtak nem a 31, hanem a 33. fejezetben olvashatók. A Chronicon Hierosolymitanum .Albertus Aquensis munkája. — Gombos 1937. 35-45. Fischa: ausztriai folyó, a mai Has falva településiről délnyugatra ered.
