Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
49 A Hanság — Wasen a Fertő-vidék, a Rábaköz, a Tóköz es a Mosoni-síkság között elterülő mély fekvésű, vizenyős, lápos, mocsaras terület. Győr, Mosón és Sopron vármegyék területén feküdt. — Kósa - Füep 1978. 105-106, 161-162, 189.; MNLII. 461-462. Elnevezéséről: a hany főnévből keletkezett, melynek jelentése 'mocsár', 'láp', „mocsaras, ingoványos terület". A Hanság név 1730—1735-tcSl kezdve ismert, ereded neve Han volt, amelyről 1558-tól kezdve tudunk. — TESz. II. 84.; Mollay 1981. 243.; Kiss 1988. I. 566. 50 Cyaneai-szigctek (vagy Plánták): a Boszporusz sziklás szirtjei a Fekete-tenger torkolatánál, melyek eltávolodnak, majd hirtelen összezáródnak, melynek következtében hajóval igen veszélyes rajtuk átkelni. 51 Pomponius Mela: De chorograpbia. „De situ orbis " címen a XVI. századtól több kiadásban is megjelent. — Cat. Lib. II. M 423^138. sz. 1643-1645. Bél Mátyás itt valószínűleg a hirtelen előtűnő növényzetre utal. 52 Az itt leírtak a kéziratban Bél Mátyás sajátkezű bejegyzései, ám más forrásokkal nem alátámasztható, hogy személyes élményen alapulnak. 53 A Tóköz (Sopron és Győr vármegye) területén található tavak között a legnagyobb kiterjedésű Király-tó a kora újkorban gazdag halállományáról volt nevezetes. — lakács 2000. 73—102. 54 A Barbacsi-tó nevét Barbacs településről kapta, nevezetes halászhely volt. — Fényes 1851. I. 90—91.; Mollay 1981. 249.;'Lakács 1999. 390-394. 55 Arrabona római katonai tábor volt. 56 A Rába folyó nem Stubek falunál, hanem a stájerországi Fladnitz településnél ered. — Ritters I^cxikon, II. 637. Stubek nevű település Stájeroszágban nincs, talán Stuben, magyarul Edeháza, Vas vármegyében található településsel tévesztette össze. — Uo. 959. alapján. 57 A Feistritz folyó Ausztriában a XVIII. században a magyar határnál torkollott a Rábába. — Ritters lxxikon, II. 637. 58 A Rába bal oldali mellékfolyói ma: Lapines, a mai osztrák-magyar határnál torkollik a Rábába, Körmendnél a Pinka, Zsennye alatt a Sorok, Sárvár alatt a Gjöngyös-patak. Jobb oldali mellékfolyója, a Herpenjőpedig Sárvár felett. —Ádám - Marosi 1975. 313. A Lapines és a Pinka Vas vármegye leírásában: Bendefy 1976. 115. A Perint a Gyöngyös-patak és a Sorok közötti vízfolyás. 59 Lásd a XI. paragrafust is! 60 Az említett rendeletek nyomtatásban nem jelentek meg. 61 A Repce folyó Ransdorf településnél, Alsó-Ausztriában ered. — Ritters Lexikon, II. 651. — Miután felvette a Kis-Rábát, Rábca néven folytatja útját. 62 Rabnitz - Alsó-, és Felsőrámóc, németül Unter-, Ober-Rabnitz: Fényes 1851. III. 279-280.; MTH 58, 62. 63 Bónya vagy Répccbónya, németül Piringsdorf: Fényes 1851. I. 153.; MTH 80. 64 Obcrloisdorf, magyarul Fclsőlászló: M'l'I I 78. 63 Kéthely vagy Répcekéthely, németül Mannersdorf. Az említett kolostor a Répcckcthelvbe beolvadt egykori Borsmonostor (Klostermaricnberg) ciszterci apátsága, a XIX. század közepén eredeti formájában állott. — Lenyes 1851. II. 217.; Kállay 1978. 21.; MTH 68. 66 A Csáva folyó a Repce jobboldali mellékvize volt, nevét Csáva, németül Stoob településről kapta, melynek partján fekszik. — Kiss 1988. I. 310.; MTH 82. 67 Oberpetersdorf, magyarul Felsőpéterfa vagy Felsőpétcrfalva: MTH 44. Lackenbach, magyarul Lakompak: Kiss 1988. II. 772.; MTI I 36. 68 Locsmánd/Lób, németül Lutzmannsburg: Lenyes 1851. III. 34-35.; Kristó 1969. 131-144.; Kállay 1978. 18.; Kiss 1988. II. 43.; MTH 72. Herényi 1997. 124-125. Zsira, németül Tcnnig: Fényes 1851. IV. 339, Csatkai 1939/1. 70-75.; Kiss 1988. I. 819.; MTI 1 86. Gjüiein'z Zsira és Salamonfa között található. — Fényes 1851. II. 78.; MTH 64. Salamon/avagy Salamonfalva: Fényes 1851,. IV. 5.; Soós 1937. 276-277.; Kiss 1988. II. 440.; M'l'I I 82. Gjalóka, németül Felwicken: M'l'I I 64. 69 A két S^akonj. Alsószakony, németül Unterzagersdorf és a Repcéhez közelebb cső Felsőszakony, németül Oberzagersdorf (ma együtt Szakony). — Fényes 1851. IV. 56.; MTH 88, 92. Csepreg, németül Tschäpring: Fényes 1851. I. 212.; MTH 90-91. A három Bük: Alsó-, Felső- és Középbük összeolvadt falvak a Repce partján (ma Bük). — Fényes 1851. I. 189-190.; Soós 1937. 267-268.; MTH 88, 92, 94.; Balogh 1997. 211-216.
