Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
TANULMÁNYOK - KISS ANDREA: Sopron vármegye természeti viszonyainak változása a XVIII-XIX. században
Kiss ANDREA Sopron vármegye természeti viszonyainak változása a Xl^II—XIX. században Sopron vármegye területének nag} 7 része a Győri-medence síkságán helyezkedik el, nyugati peremvidékén az Alpok nyúlványai húzódnak. Az egykori megye északnyugati határán húzódó, alacsony hegyvidék részét képezi a túlnyomóan kristályos kőzetekből felépülő Soproni-hegység 1 , a Rozália-hegység és a Fertőmelléki-dombság, részben a Lajta folyó folyami üledékével fedve. A Fertőtől északnyugatra terül el a mészkövéről is híres Lajta-hegység. A medence nyugati felének és a környező hegyvidékeknek a vizeit a körülbelül 6000 éves (a korai holocén korból) Fertő és a Hanság gyenge lefolyású medencéi gyűjtik össze. 2 A Fertő körüli szikesedés és a tó sótartalma is többek között ennek a lefolyástalanságának az eredménye. 3 Míg maga a tó medencéje körülbelül 320 km 2 , addig a Hanság medencéjének teljes kiterjedése mintegy 565 km 2 . A Hanságot a Fertő medencéjétől a „gorondok", 4 azaz lapos, keskeny, többnyire homokos földhátak választják el. A Fertő keletkezésével és a Fertő közek falvak elsüllyedésével kapcsolatos mondák már régóta foglalkoztatták a környéken élőket. A mondák alapjául a tó vízszintjének és kiterjedésének igen széles határok közötti, ákandó változékonysága szolgált. E gyakori vízszintváltozás a Hanság vízszintjére is kihatott, részben összefüggő medencéjük miatt. Az egykori Sopron vármegye földrajzában meghatározó szerep jutott a nagy folyóknak, így a Rába több mekékágának, továbbá az Ikvának, de a Fertőnek és a nagy kiterjedésű, lápos-mocsaras, vizenyős rétes Hanságnak is. Bél Mátyás részletesen ír a vármegye nagy folyóinak vízviszonyairól és természetföldrajzi helyzetéről. Leírását igazolni és követni tudjuk a XVIII. század második felében készült Sopron vármegyéről készült térképek segítségével. A XVIII. század végi, XIX. század eleji térképek ábrázolásaival és a már nagyobb számban megjelenő földrajzi lekásokkal a Bél Mátyás által megrajzolt kép jól összevetkető. Nemcsak az általa leírtak hitelességéről, hanem arról is meggyőződhetünk, hogy bár a vízviszonyokat befolyásoló munkálatok korábban is folytak, ekkor még nem voltak oly mértékben hatással a tájviszonyokra, hogy a természeti képet látványosan megváltoztatták volna, ahogyan ez később, a század második felében megtörtént. 1 László Adám: Sopron környékének kialakulása és felszíntana. Földrajzi Értesítő, 1985. 25-46. 2 Például: Kovács Lajos: A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató (a továbbiakban: HT), 1962. 122-126.; Varga Lajos: A Fertő tó limnológiai sajátosságai. HT. 1962. 127.; Károlyi Zoltán: A Fertő-Hanság vízügyi kérdéseinek mai állása. SS%., 1957. 35. 3 Somogyi Sándor: A Fertő tó vízrajzának vitás kérdései. HT. 1969. 15. 4 Többek között: Somogyi: i. m. 13—16.
