Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány

(Sectio III.) után odaírta, hogy hiányzik (deest). Bizonyára később kezdett el a várossal foglalkozni, talán mert később kapott adatokat róla. A tisztázat lehetett az első olyan szöveg, amely a nyüvánosság elé került Rusztról. A szerző hasonló szerepet szánt en­nek a kéziratnak, mint amelyet a soproniaknak küldött el (valószínűleg 1727-ben): hi­teles és bőséges adatokat szeretett volna kapni a városról és ehhez kérte a polgárok se­gítségét. Az 1728-as datálásra egy formai tényező nyújtott támpontot. Szövegünket ugyanis minden kétséget kizáróan az a kéz írta, amelyik a Hist. I. xx-et, tehát az előbbi szöve­get. Ezek szerint Bél Mátyás 1728-ban, amikor elkészíttette Sopron vármegye leírását az írnokával, rendbe hozta a Rusztról készült fogalmazványát is, hogy ezt a fejezetet is elbíráltassa. Hogy a városleírás nem került bele ebbe a változatba sem, az egyrészt ma­gyarázható azzal, hog} 7 még nem készült el addigra, amikor a szerző elküldte a várme­gyének a művet, de azzal is, hogy Bél Mátyás ezzel a fejezettel külön kívánt foglalkozni — vélhetően azért, mert még nem volt bíráló kezében —, s emiatt magához a városhoz juttatta el. Az 1728-as datálást valószínűsíti az az időintei-vaUum, amely alatt Ruszt leírása fel­tehetőleg belépett a kéziratok sorába. A Hist. I. xx. ugyanis — amelyben tehát még nem található meg ez a fejezet - minden bizonnyal 1728-as keltezésű (legalábbis az alap­szövege), míg a Hist I. uu. alapszövege, amely már tartalmazza Ruszt bemutatását, akghanem 1729 tavaszán keletkezett. A tisztázat szövegén csak néhány javítást lehet felfedezni. Ezek közül némelyek ce­ruzával történtek, mások tintával. Az előbbiek nagy valószínűség szerint egy városbék­től származnak, ugyanis megjegyzései alapos helyismeretről árulkodnak. De nemcsak ki­egészít, hanem ki is húz: így például a VI. paragrafusnál a „h" lábjegyzetet, amelyben Bél arról panaszkodik, hog} 7 a városbéliek inkább hagyják megpenészedni a régi oklevelei­ket, minthogy nyilvánosságra hozzák őket. Ebből is látszik, hog} 7 egy ruszti polgár volt a bíráló, hiszen egy helybék számára bántó és megengcdheteden lehetett a pozsonyi tudós keserű kifakadása. Szintén árulkodó a másik törlési javaslata, ugyanis azt a részt teszi zárójelbe, ahol Bél Mátyás a helybekek mértéktelen italozásáról ír (XII. §.). A tintával történt módosítások Béltől származnak. Mindössze két ilyen van: az egyik egy lábjegyzet kiegészítése (I. §. „d." lábjegyzet), míg a másik a bíráló XII. paragrafus­ban történő kihúzását hagyja jóvá. A soron következő kéziratban (Hist. I. uu.) már szerepel Ruszt leírása, ám a jelzett javítások még nincsenek végrehajtva rajta. Ez azt jelentheti, hogy Bél Mátyás nem kapta vissza időben az elküldött anyagot. így a javítatlan változatot vette bele a műbe, ugyanis a Hist. I. ccc. tisztázata és a Hist. I. uu. Rusztról szóló fejezetének a módosí­tatlan alapszövege nem különbözik egymástól. A szövegen elvégezett korrekciók közül a későbbiekben is csak egy jelenik meg más szövegben: a Hist. I. w. kéziraton történt javítások (melyek 1740 utániak) kihúzzák a XII. paragrafusnak a fent emktett részét, de nem teljesen. A bíráló egyéb megjegyzéseit Bél Mátyás nem vette át, illetve nem fo­gadta el. Szövegünk eszerint valószínűleg a Hist. I. xx. kézkattal egyidejűleg, 1728-ban kelet­kezett és Bél Mátyás azért küldte el a szövegben szereplő városba, hogy a lehető leg­több és leghitelesebb adathoz jusson a helybék polgároktól. Számításai, legalábbis e kéz­irat tanúsága szerint, nem váltak be, ugyanis a Hist. I. uu-val a kancekáriának kénytelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom