Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány

(Sectio III.) után odaírta, hogy hiányzik (deest). Bizonyára később kezdett el a várossal foglalkozni, talán mert később kapott adatokat róla. A tisztázat lehetett az első olyan szöveg, amely a nyüvánosság elé került Rusztról. A szerző hasonló szerepet szánt ennek a kéziratnak, mint amelyet a soproniaknak küldött el (valószínűleg 1727-ben): hiteles és bőséges adatokat szeretett volna kapni a városról és ehhez kérte a polgárok segítségét. Az 1728-as datálásra egy formai tényező nyújtott támpontot. Szövegünket ugyanis minden kétséget kizáróan az a kéz írta, amelyik a Hist. I. xx-et, tehát az előbbi szöveget. Ezek szerint Bél Mátyás 1728-ban, amikor elkészíttette Sopron vármegye leírását az írnokával, rendbe hozta a Rusztról készült fogalmazványát is, hogy ezt a fejezetet is elbíráltassa. Hogy a városleírás nem került bele ebbe a változatba sem, az egyrészt magyarázható azzal, hog}

7 még nem készült el addigra, amikor a szerző elküldte a vármegyének a művet, de azzal is, hogy Bél Mátyás ezzel a fejezettel külön kívánt foglalkozni — vélhetően azért, mert még nem volt bíráló kezében —, s emiatt magához a városhoz juttatta el. Az 1728-as datálást valószínűsíti az az időintei-vaUum, amely alatt Ruszt leírása feltehetőleg belépett a kéziratok sorába. A Hist. I. xx. ugyanis — amelyben tehát még nem található meg ez a fejezet - minden bizonnyal 1728-as keltezésű (legalábbis az alapszövege), míg a Hist I. uu. alapszövege, amely már tartalmazza Ruszt bemutatását, akghanem 1729 tavaszán keletkezett. A tisztázat szövegén csak néhány javítást lehet felfedezni. Ezek közül némelyek ceruzával történtek, mások tintával. Az előbbiek nagy valószínűség szerint egy városbéktől származnak, ugyanis megjegyzései alapos helyismeretről árulkodnak. De nemcsak kiegészít, hanem ki is húz: így például a VI. paragrafusnál a „h" lábjegyzetet, amelyben Bél arról panaszkodik, hog}

7 a városbéliek inkább hagyják megpenészedni a régi okleveleiket, minthogy nyilvánosságra hozzák őket. Ebből is látszik, hog}

7 egy ruszti polgár volt a bíráló, hiszen egy helybék számára bántó és megengcdheteden lehetett a pozsonyi tudós keserű kifakadása. Szintén árulkodó a másik törlési javaslata, ugyanis azt a részt teszi zárójelbe, ahol Bél Mátyás a helybekek mértéktelen italozásáról ír (XII. §.). A tintával történt módosítások Béltől származnak. Mindössze két ilyen van: az egyik egy lábjegyzet kiegészítése (I. §. „d." lábjegyzet), míg a másik a bíráló XII. paragrafusban történő kihúzását hagyja jóvá. A soron következő kéziratban (Hist. I. uu.) már szerepel Ruszt leírása, ám a jelzett javítások még nincsenek végrehajtva rajta. Ez azt jelentheti, hogy Bél Mátyás nem kapta vissza időben az elküldött anyagot. így a javítatlan változatot vette bele a műbe, ugyanis a Hist. I. ccc. tisztázata és a Hist. I. uu. Rusztról szóló fejezetének a módosítatlan alapszövege nem különbözik egymástól. A szövegen elvégezett korrekciók közül a későbbiekben is csak egy jelenik meg más szövegben: a Hist. I. w. kéziraton történt javítások (melyek 1740 utániak) kihúzzák a XII. paragrafusnak a fent emktett részét, de nem teljesen. A bíráló egyéb megjegyzéseit Bél Mátyás nem vette át, illetve nem fogadta el. Szövegünk eszerint valószínűleg a Hist. I. xx. kézkattal egyidejűleg, 1728-ban keletkezett és Bél Mátyás azért küldte el a szövegben szereplő városba, hogy a lehető legtöbb és leghitelesebb adathoz jusson a helybék polgároktól. Számításai, legalábbis e kézirat tanúsága szerint, nem váltak be, ugyanis a Hist. I. uu-val a kancekáriának kénytelen