Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány
Hist. I. xx.), tekintetbe keU vennünk, hogy e kézkatok elkészítése, az újabb információk gyűjtése stb. nem történhetett egyik napról a másikra. A Hist I. yy. javításának lezárulását tehát 1726-1728, sőt, talán inkább 1726-1727 közé tehetjük. Az alapszöveg keletkezése e dátum elé esik. EFK Hist. I. aaa. A kézkat alapszövege keletkezésének alsó időhatára (terminus post quem) ismét 1726, ugyanazon adatok alapján, mint a Hist. I. yy. esetében. A terminus ante quem-te vonatkozólag szintén az elemzett kancekáriai lekat nyújt támpontot. Mivel 1729 előtt még készült egy másik kézkat (Hist. I. xx.) is, talán 1727—1728 tájékára gondoUiatunk. A javítások lezárulásának időpontját ettől nem tudjuk megkülönböztetni. EFK Hist. I. xx. Az alapszöveg elkészülte 1728-ra tehető, a fentiek alapján, amit a már emktett 1728-as kancekáriai lekat idézése is megerősít. A javítások elkészültének időhatárait nehezebb megállapítani. Fentebb bizonyítást nyert, hogy a kézkatban módosításként találhatók olyan részletek, amelyekre a kanceUária 1731-es levelében hivatkozik, tehát a Hist. I. xx. feltételezhetően korábban jött létre, mint az 1729. ápriks 25-én Bécsbe küldött szöveg, amely ezek szerint a Hist I. xx. tisztázatának vehető. Ezek alapján a kézkatnak 1729 ápriksáig meg kekett kapnia végleges formáját. A javítások elkészítésének időbek meghatározásához nyújthat segítséget a következő részlet. A 8. fókón taláUiató utólagos margójegyzet szerint ritkán borítja jég a tavat, de amikor ez bekövetkezik, annak az a várható következménye, hog}' a túlzott fagy tönkreteszi a szőlőtőt („Aduersum est, rarius lacum glacie integi. Quod si fiat, inter praesagia haberi consueuit, vitis nimiis frigoribus adustae"). majd ezután azt kja: „quemadmodum A. MDCCXXIX. dum haec recognoscimus, euenif, vagyis „amiképpen ez 1729-ben, mialatt ezeket felülvizsgáljuk, végbement". Meggondolandó, hogy mke vonatkozik ez az adat. Magára a tó befagyására, vagy a szőlő(tő) tönkretételére? Talán inkább az előbbke, ugyanis a következőkben ezt fejti ki. 39 Következő probléma a „dum haec recognoscimus" fordítása. Ha úgy értelmezzük, hogy „amíg ezeket felülvizsgáljuk", akkor ez magára a szövegre értendő. Ezek szerint Bél Mátyás akkor nézte volna át ezt a kézkatot, amikor a Fertőt jégtakaró borította be, azaz 1729 telén (január-február, esedeg március hónapban). Az ige egyébként is leginkább üyen jelentésben használatos. 40 Ennek alapján azt áUapíthatjuk meg, hogy az alapszöveg elkészülte 1728-ra — későbbi meggondolások szerkit: márciusra — datáUiató, míg a javítások 1729 elején készülhettek, de mindenképp 1729 ápriksa előtt. EFK Hist. I. ccc. Az ebben található tisztázat alapszövege, ha nem is teljes biztonsággal, de 1728-ra tehető. 41 Javításai sokkal későbbiek, legalábbis későn jelennek meg a vármegyelekásban, mert csak a Hist. I. w-ben tapasztalható némi hatásuk, annak is a javításaiban, amelyek viszont valószínűleg 1740 után készültek. A munkapéldány esetében a terminus ante quem az 1728-as év lehet, míg alsó időhatára valahová a húszas évek második felére tehető, abból a megfontolásból, hogy korábbi kézkatokban 39 A szöveg folytatása: „Lacus nimirum integer, atta glacie, ita concreuerat, vt nullibi aquarum indicium superfuit. " 40 Létezik azonban, bár jóval ritkább, egy „újra átgondol, visszaemlékezik" jelentése is. Ez esetben „amennyire erre visszaemlékezünk" a helyes fordítás, ám ez nyelvtanilag nem kifogástalan. A föntebbi értcknczéssel is felmerülnek kétségek, többek közt, hogy miért van jelen időben az ige a későbbi variánsokban is? Mindezek ekenére e magyarázat mellett szól több érv. 41 A szövegről és szerepéről a továbbiakban szólunk.
