Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

KINCSES KATALIN MÁRIA Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai A. „Notita Hungáriáé... " előtt és avgalpárhuzamosan keletkezett soproni vonatkozású történeti és természettudományos leírások Tudomásunk szerint a középkorban, majd a XVI—XVIII. század első fele közötti idő­szakban Sopronról vag) 7 Sopron vármegyéről szóló, önálló történeti elbeszélő munka nem készült. A XVII. század és a XVIII. század első fele között a városról vagy kör­nyékéről hat alkalommal: 1612-ben, 1631-ben, 1660-ban, 1734-ben, 1738-ban és 1739­ben készült történeti és/vagy természettudományos ismertető leírás. 1612-ben a Soproni Tudós Társaság gyűlésén Lackner Kristóf (1571—1631) polgár­mesternek a város történetéről, nevezetességeiről, jelentőségéről elmondott beszédé­nek bevezetőjében, amely nyomtatásban is megjelent, kijelentette: „Megkezdett mun­kámnak legfőbb terhe és nehézsége abban áll, hogy keveseket, sőt szinte senkit sem találni, akik Sopron város hírnevét, alapítását, vagy fekvését bármely módon megörö­kítve az utókorra hagyta volna, s ebben a dologban segítségemre lett volna.. .' M — Va­lóban ez az első, Sopron földrajzi ismertetésével, történetével, nevezetességeinek be­mutatásával foglalkozó, leíró jellegű, nyomtatott történeti forrás. E munkában egyebek mellett Lackner Kristóf fölliívta a figyelmet a városháza épületének falára festett fel­iratokra, a környéken található pénzérmékre, agyagmécsesekre, melyek római kori tör­ténetről tanúskodnak. 2 A továbbiakban Sopron középkori történetének nevezetesebb eseményeit veszi számba, megjelölvén a város helyét a Magyar Királyság szabad királyi városai között, hangsúlyozva polgárainak a magyar korona oltalma alatt élvezett jogait. Fölhívta a figyelmet a város kiváltságait tartalmazó, s egyben történetéről hírt adó ok­levelek összegyűjtésének és megőrzésének fontosságára. Sopron előnyeit sorolva kitért kellemes klímájára, a jó levegőre, kedvező földrajzi elhelyezkedésére, földjei gazdagsá­gára, rétjei bőségére, környékének erdeire, szőlői híres voltára, virágzó gyümölcsöseire. Mondandóját, illetve írását aktuálpolitikai megjegyzéssel, Sopron határváros-voltának hangsúlyozásával zárja: sáncokkal, falakkal, vizesárkokkal körülvett, megerősített véd­hely, az ország egyik erőssége, mely által többek között Bocskai hadainak is képes volt ellenállni, amikor 1605-ben el akarta katonáival foglalni. 3 — Lackner Kristóf beszéde egy tudatos, a XVII. század eleji városvezető elit által alkalmazott várospropaganda megnyilvánulásainak sorába illeszkedik, melynek Sopronon és az ország határain is túlmutató politikai jelentősége volt, s egyúttal e propagandának a helybéli polgárság 1 Grüll 1991. 77. (Griill Tibor fordításában.) 2 Abraham Ortekus: Thesaurusgeographicus című munkáját idézve. — Grüll 1991. 24. sz. jegyzet. 78. 3 Uo. 93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom