Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek

366 Unger Mátyás evangélikus sekrestyés ekkor valószínűleg külső tanácsos volt. — Házi 1982. 2. kötet. 910. 367 A fegyvertára mai Fegyvertár utca 2. sz. ház helyén állott. 1619-ben javíttatta a város, 1778-ig használták. — SKM 164. Harminc kettőslépés: kb. 47,4 méter. — Bogdán 1990. 158-159. alapján. 368 A soproni kutakról: Holl 1979. 141. Továbbiakról írott források alapján: Kincses 2000/4. 525. 369 A várárok vízrendszeréről, régészed eredmények felhasználásával, a különböző ábrázolások és írott források alapján: Boronkai 1967. 179-189.; Holl 1967. 189.; Holl 1968. 199-200, 203, I loll 1989. 54.; Kineses 2000/4. 522-525. 370 A város egyik szimbólumaként számontartott emberfej nagyságú lazulit kő. — Korabinszky-lexikon. 468. Ma a Sorponi Múzeum régészeti kiálk'tásában ládiató. (Gabrieli Gabriella szíves közlése.) 371 Sopron négy fertályra osztott külvárosa a belső váröv és a külső városfal közötti területen volt. A Wiener Thor (Bécsi kapu) a város északi kapuja volt. A Neustiftthor (Ujteleki kapu) nyugatra, a Botschithor (Pócsi kapu) keletre nyílott. — Lásd a X. paragrafust is! A S^ent Mihály kapu (St. Michaelis '1 Tior) északkelet felé nyílott. A keletre nyíló Schtipperthor (Balfi kapu) a hozzá vezető Schlippcrgassc-ről kapta nevét. — Lásd a XXIV. paragradust is! 372 A S^ent Mihály-templom első emktésc 1278-ból való, az épület nagyobb részben a XIV. század első felében épült, s jelen forrásban leírt formáját még a XV. század második felében kapta. — SKM 293-313. A „Celebriorum Hungáriáé... " idézett helyén. Lásd a 363. sz. jegyzetet] (A szerzők nagyszombatiak.) Topographicr. Bonbardus munkája, az idézett helyen. Lásd a 244. sz. jegyzetet! Túrócz} László: Ilung. Occident. — (?) „Effigies inelytorum Superioris Hungáriáé comitatuum". Kassa, 1719. — Méltatta: Wellmann 1984/2. 133. 373 Az 1490-es évszám. — Lásd a VIII. paragrafust is! 374 A templom a város legmagasabb pontján épült, a XII. század közepén kialakult városközpont területén. — SKM 295. 375 A Szent Jakab kápolna első cmktése 1392-ből való. A XVII. században az evangélikusok használták, Bél Mátyás idejében lőszert tároltak benne. — SKM 314—317. 20 kettőslépés: kb. 31,6 méter. — Bogdán 1990. 158-159. alapján. 376 Fleischacker Kirche, az irodalom az itt említett helyen egy másik, Mária Magdolnának szentelt kápolnát errűít a XIV. század végétől (mely a XVIII. században ossarium volt). A Szent Mihály-templom cintermében található kápolna a XVIII. század folyamán pusztult el. — SKM 314. Du Frese Glossariuma: Dufresne, Charles: „Glossarium adseriptores mediae et infirmae latinitatis" 1—3. kötet. Paris, 1678. (Az idézett helyen.) 377 A Szent János-templomot a johanniták 1247. évi letelepedése után kezdték építeni. — SKM 275—278. 378 A Szendélek-templom valószínűleg az ispotály templomaként a XIV. század végén épült. — Történetéről SKM 291. 379 Az ispotály temploma a Szent Erzsébet-templom volt, 1804 után lakóházzá alakították át. 380 A Domonkos-templom 1719-1725 között épült a kolostor mellett. — SKM 265-268. 381 A Szentlélek oltárjavadalom a Szent Lélek kápolnában működött, melynek a Szent Lélekről elnevezett főoltárát Turnhofer 'barnás készíttette. — Házi 1939. 127-128. Szent Gellért oltárjavadalmat a szakirodalom nem enűít. A Szent Kereszt oltár felépítője és felszerelője a Stichenwinkel család volt a XV. sz. elején. A misealapífvány 1457-től a Szent Mihály-templomban működött. Javadalmazottja a városi plébános. — Házi 1939. 103-105.; Bán 1939. 92, 153, 221, 266, 286, 418. 382 Valé>színűlcg a Krisztus teste oltárjavadalom, amely a Szent Mihály-templomban volt. 1459-ben már fennállt, kegyura a papi céh volt. — Házi 1939. 94—95. (Működött egy másik oltárjavadalom is ugyanezen elnevezéssel 1400-tól, melynek kegyura a város volt, s ugyancsak a Szent Mihály-templomban működött. — Házi 1939. 95-96.) 383 A Szent Mihály-templomban 1436-ban már működött. Javadalmazottja a városi plébános volt, kegyura a város. — Házi 1939. 92-94.; Bán 1939. 100, 266, 418. 384 Szent Dorottya tiszteletére 1354-ben I íenrik városi plébános kápokiát kívánt építeni, ám halála után hagyatékát nem e célra használták föl. - Házi Jenő Szent Dorottya tiszteletére újabban tett javadalmat nem említ. — Házi 1939. 234.; Bán 1939. 266, 418, 425.