Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

Bacchusban, különösképp közembernek, aki élete boldogságát ételben-italban méri. XXX. A megélhetés eszközei, elsősorban a szőlőtermesztés Ennek nehézsége Mik a soproniak egyéb elfoglaltságai? A heti- és éves vásárok A polgárok többsége a gabonaföldekből tartja fönn életét és a szőlőskertekből, melyeknek művelésével legtöbbjük foglalkozik.

422 Akkora szőlőskerteket vásárolnak, amekkorákat tudnak, és ami jövedelmet onnét nyernek, ismét pénzre váltják. A bortermést teldntik itt egyedül alkalmasnak a pénzszerzésre, míg más paraszti gazdaság épphogy fedezi a család táplálását. így tehát legnagyobb részük azért dolgozik, hog}

r bőségesen szüreteljen, és — ha elérkezik az idő — pénzre váltsa, nem is kevésre. Semmi sem köti le a férfiakat jobban, mint hogy nagy gonddal gazdálkodjanak, míg a nők otthon ügyelnek mindarra, ami az eladó termést vonzóvá teszi. Nemcsak azt tudják a mi asszonyaink, kik jobban iparkodnak ez ügyben, hogy miként takarítsák be jól a szőlőt, de azt is, miként adják el a legdúsabb nyereséggel. Azt a termést pedig, amely a kereskedői ínynek nem ízlik, otthon adják el vásár után. Ezek, ha hasznot nem is hoznak, legalább megtérítik a ráfordítást. Egyébként ha valamiben kitűnnek a soproni nők, az mindenképp a gyümölcsök tartósítása. Ami kiválóbb körte, szüva és barack van, ügyesen meg tudják aszalni és úgy rejteni skatulyába,

423 hogy a legpompásabb asztakiál is méltán tálalják őket nagy eksmeréssel. A gyümölcsök aszalásának e módja ámbár egész Magyarországon elterjedt, mégsem finomabb és értékesebb egyik sem annál, amit a mi soproni asszonyaink hosszú gyakorlat során kitanultak. Kiviláglik ebből, hogy müy nehéz élet is az, amelynek szükségleteit csak a föld művelése fedezi. Mert hol az időjárás vadsága veszi el az esztendő reményét, hol más viszontagságok pusztítják el a leszüretelt termést előbb, mintsem pénzbe lenne forgatható. így hát a gazdálkodónak előrelátásra van szüksége, nehogy egy és ugyanazon kétséges termésre bízza magát és övéit. Amiért is sokan a mieink közül a szőlőművelésen túl más munka mekett is virrasztanak. Akik a tudományban nem találnak hasznot, éltüket kereskedéssel könnyítik, másokat ülő munka köt le. Sokan a nyereség kedvéért nincs, amit meg ne tennének; hol borral, hol gabonával, hol jószággal vagy mással kereskedve remélnek hasznot maguknak. S mivel látták, hogy régmúlt idők óta így van, legjobb kkályaink vásárokat vezettek be, nemcsak hetenként, hanem évenként is, melyekre a környék összesereglik, és ahol a város portékáját venni meg eladni lehet. Túl azon ugyanis, hogy minden pénteken piaci nyüzsgés van, ehhez kapcsolta még I. Lajos Szent Erzsébet és Margit ünnepét, melyeket később Mátyás és más kkályok kibővítettek, egyrészt Invocavit-vasárnappal, másrészt Fülöp és Jakab apostolok ünnepével.

424