Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

nye a városnak a zöld kő is az elülső kapu alatt, a hátulsó alatt a patkó és a koponya. 370 XXII. §. A külső-, vagy inkább elővárost csak egy fal veszi körül, melyet lép- Azelövárosok ten-nyomon terecskék szegélyeznek, és öt kapu vág át. Az elsőt Bécsi­nek nevezik arról az útvonalról, amely a városba vezet, ámbár Wind­mühltornak is sokan liívják a szélmalomról, mely valaha a kapu előtt egyenesedett. A másik Neustifttor névre hallgat; Botschitor a harma­dik a Bocskai-fölkelésről, amely rajtaütéseivel az elővárosnak elsősorban ezt a részét zaklatta; negyedik a Schlippertor, az utcáról, amelyet bezár; Szent Mihály templomáról az ötödik a Michaelistor nevet kapta. 371 Tudniillik van egy szentély e kapuhoz közel, Szent Mihály arkan- SzentMjbáJy­gyalnak lett ajánlva, de kétséges, kinek a kezdeményezésére. Míg egye- templom sek Corvin Mátyást mondják a készíttetőnek, mások" 1 ) III. Frigyes császárt. 372 Bizonyos, hogy a templom kórusára írt évszám Mátyás korára utal, noha nem tagadnám, hogy 7 akár Frigyes is, aki sokáig tar­totta birtokában a várost, megvethette volna alapjait. 373 Máskülönben fönséges épület, semmit sem mutat, ami dszteletet ne ébresztene. Helyzete — magaslaton áll ugyanis — bizonyosan az egész város elő­kelő díszévé avatja. A torony, mely az épület hátához tapad, oly tet­szetősen magaslik, hogy az egész város strázsája lehetne. Az északról érkezőknek elsőként ötlik szemébe mint az alatta fekvő Sopron vi­dám hkdetője. 374 Szomszédos vele, és a város felé akg húsz kettőslé­péssel ák távolabb egy 7 kápolna, melyet egykor a magyarok számára szenteltek föl; 375 kevéssel távolabb északra egy másik, melyet viszont a mészárosoknak, akiknek") elkülönítve kellett végezniük a szertartá­m-) A képzett nagyszombatiak, Celebriora Hungáriáé urbium, II. rész, ugyanott. „Frigyes csá­szár — mondják — mint soha cl nem pusztíthatót hagyta e helyen saját emlékezetét; ő vetette meg alapjait, és ő is fejezte be a Szent Mihály arkangyalnak szentelt bazili­kát." Őket követi a Topográfia szerzője is: „Mindegyik templom közt - mondja — el­sőnek tartják azt, amelyet Szent Mihály arkangyalnak szentelve Frigyes császár jámbor­sága emelt alapjaitól fogva." Lásd: Topographia Hungáriáé, Sopron városánál, 81. oldal! Vö.: Thúróczy László, Hung. Ocádent. 7. oldal. ") Azt hinném, hogy valaha oly vagyonosak voltak a soproni mészárosok, hogy saját templomot tudtak maguknak emelni és fölszentelni. Volt, aki úgy vélte, hogy akkori­ban a mészárosokat azon mesterek közé sorolták, akiknek nemcsak városi, de egyházi társulásait is elkerülte a többi polgár: amiért is úgy esett volna, hog)' maguknak és övéiknek saját templomot kényszerültek alapítani. Az egyébként nem tudadan férfiú e tévedésbe a „camifcx"-szó miatt esett, amellyel — amint találta — az oklevelek a mé­szárosokat szokták megjelölni, és ezért gondolta, hogy abban a korszakban ugyanúgy tekintették a mészárosokat, mint a „camifex"-eket, vagyis a hóhérokat. Különben du Fresne túl azon, hogy a legmegbecsültebb mesterek közé sorolja a húskészítőket, vagyis azokat, akik a húst elkészítik, a régiek emlékeiből megerősíti, hogy a királyok főbb szolgálattevői közé számítottak. Lásd Glossariumit, a párizsi kiadás II. kötetében a carnifex-címszónál, 337. oldal. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom