Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész
nye a városnak a zöld kő is az elülső kapu alatt, a hátulsó alatt a patkó és a koponya. 370 XXII. §. A külső-, vagy inkább elővárost csak egy fal veszi körül, melyet lép- Azelövárosok ten-nyomon terecskék szegélyeznek, és öt kapu vág át. Az elsőt Bécsinek nevezik arról az útvonalról, amely a városba vezet, ámbár Windmühltornak is sokan liívják a szélmalomról, mely valaha a kapu előtt egyenesedett. A másik Neustifttor névre hallgat; Botschitor a harmadik a Bocskai-fölkelésről, amely rajtaütéseivel az elővárosnak elsősorban ezt a részét zaklatta; negyedik a Schlippertor, az utcáról, amelyet bezár; Szent Mihály templomáról az ötödik a Michaelistor nevet kapta. 371 Tudniillik van egy szentély e kapuhoz közel, Szent Mihály arkan- SzentMjbáJygyalnak lett ajánlva, de kétséges, kinek a kezdeményezésére. Míg egye- templom sek Corvin Mátyást mondják a készíttetőnek, mások" 1 ) III. Frigyes császárt. 372 Bizonyos, hogy a templom kórusára írt évszám Mátyás korára utal, noha nem tagadnám, hogy 7 akár Frigyes is, aki sokáig tartotta birtokában a várost, megvethette volna alapjait. 373 Máskülönben fönséges épület, semmit sem mutat, ami dszteletet ne ébresztene. Helyzete — magaslaton áll ugyanis — bizonyosan az egész város előkelő díszévé avatja. A torony, mely az épület hátához tapad, oly tetszetősen magaslik, hogy az egész város strázsája lehetne. Az északról érkezőknek elsőként ötlik szemébe mint az alatta fekvő Sopron vidám hkdetője. 374 Szomszédos vele, és a város felé akg húsz kettőslépéssel ák távolabb egy 7 kápolna, melyet egykor a magyarok számára szenteltek föl; 375 kevéssel távolabb északra egy másik, melyet viszont a mészárosoknak, akiknek") elkülönítve kellett végezniük a szertartám-) A képzett nagyszombatiak, Celebriora Hungáriáé urbium, II. rész, ugyanott. „Frigyes császár — mondják — mint soha cl nem pusztíthatót hagyta e helyen saját emlékezetét; ő vetette meg alapjait, és ő is fejezte be a Szent Mihály arkangyalnak szentelt bazilikát." Őket követi a Topográfia szerzője is: „Mindegyik templom közt - mondja — elsőnek tartják azt, amelyet Szent Mihály arkangyalnak szentelve Frigyes császár jámborsága emelt alapjaitól fogva." Lásd: Topographia Hungáriáé, Sopron városánál, 81. oldal! Vö.: Thúróczy László, Hung. Ocádent. 7. oldal. ") Azt hinném, hogy valaha oly vagyonosak voltak a soproni mészárosok, hogy saját templomot tudtak maguknak emelni és fölszentelni. Volt, aki úgy vélte, hogy akkoriban a mészárosokat azon mesterek közé sorolták, akiknek nemcsak városi, de egyházi társulásait is elkerülte a többi polgár: amiért is úgy esett volna, hog)' maguknak és övéiknek saját templomot kényszerültek alapítani. Az egyébként nem tudadan férfiú e tévedésbe a „camifcx"-szó miatt esett, amellyel — amint találta — az oklevelek a mészárosokat szokták megjelölni, és ezért gondolta, hogy abban a korszakban ugyanúgy tekintették a mészárosokat, mint a „camifex"-eket, vagyis a hóhérokat. Különben du Fresne túl azon, hogy a legmegbecsültebb mesterek közé sorolja a húskészítőket, vagyis azokat, akik a húst elkészítik, a régiek emlékeiből megerősíti, hogy a királyok főbb szolgálattevői közé számítottak. Lásd Glossariumit, a párizsi kiadás II. kötetében a carnifex-címszónál, 337. oldal. A.
