Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

sőnek hívnak, hármas bejárattal nyílik észak felől. Az elsőt, amint máig olvasható fökrata közk, az 1697. évben készítették: A legfölségesebb Lipótnak, a haza atyjának, a kegyesnek, az igazságosnak, a jóságosnak, és az ő fiának, első Józsefnek a földkerekség és Sopron városa vigaszának emeltetett. A második bejáratot az elsőtől fölvonóhíddal fedett vizesárok választja el. Ennek eredetét ugyanott epigráf mutatja: Midőn legfölségesebb és leghatalmasabb IV. Ferdinánd urunk, Csehország Királya és Ausztria Főhercege szerencsésen Magyarország királyává koronáztatott, az üdvösség helyreákításának 1647. évében e kapu lerontatott, és szüárd munkával újjáépíttetett. A harmadik bejáratot ezek ékesítik, s először is jelmondatok: I. Lipót Császáré: Tanáccsal és Szorgalommal, II. József királyé: Szeretettel és Félelemmel. Ezek vannak fölírva kétfelől, középütt chronográf: Míg a fölséges Lipót, Pannónia megmentője, törökökön és franciákon aratott győzelmei közt József fiára bízta országát, újjáépíttetett e kapu. Ezek alatt mesterien festett kétfejű sas, mely magyarra tekint jobbról, bakói barbárra, sarka alatt poémával: ímhol a kétfejű sas, ki nyugatra tekint, s ki keletre: Egyik — mondja — miénk, várja urunkat amaz.