Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: A szerkesztés elvei
KINCSES KATALIN MÁRIA A szerkesztés ekei Forráskiadványunk szerkesztési elveinek kialakításánál a lehetséges módon követtük a jelen forrásközlő sorozat kiadási és szerkesztési elveit, és szem előtt tartottuk Bél Mátyás: „Notitia Hungáriáé novae geographico-historica" óraxx művének az elmúlt évtizedekben nyomtatásban megjelent szövegkiadásait. A soproni vármegyeleírás (Descriptio Comitatus Semproniensis) latin nyelvű szövegének és magyar fordításának (Sopron vármegye leírása címmel) közzététele rendhagyó a vármegyeleírások között, mert a forrásfeltárás során tíz terjedelmes kézirat áttekintését végezhettük el. Nem vállalkozhattunk azonban az összes változat párhuzamos helyeinek szövegközlésére, de eltérő helyeinek megjelölésére sem. Kiválasztottuk a „Szövegkiadás és fordítás elvei" című bevezetőben leírt megfontolás alapján a vélhetően legutolsónak szánt, az Általános részt (Pars generalis) tartalmazó szövegváltozatot és a kidolgozottsági fokában ehhez legközelebb álló, vele egybekötött, a Speciális rész (Pars specialis) első fejezetét tartalmazó, Sopron város leírásából álló kézirategyüttest (az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kézirattárának Hist. I. w. jelzetű forrását). A latin nyelvű szövegközlés és a fordítás közreadásakor a források adta szövegtükröt vettük alapul, amely követi a már Bél Mátyás által nyomtatásban megjelentetett Notitia-kötetek szövegrészeinek elrendezését is. A megértés és a további feldolgozás érdekében az Előszóban leírtak szerint a latin nyelvű forrásközlést szövegkritikai jegyzetekkel, a magyar nyelvű fordítást tárgyi jegyzetekkel láttuk el, melyek a forrás és fordítása után kőzvedenül találhatók meg. A sorozat eddigi köteteinek beosztásától annyiban tértünk el, hogy a három közreadott tanulmány lektori javaslatra Bél Mátyás szövegét és a jegyzeteket követi. A tárgyi jegyzetapparátus elkészítésekor egy, a iVotó/'ő-kötetek eddigi kiadásaihoz képest szándékunk szerint komplex szemléleten, interdiszciplináris kutatásokon nyugvó jegyzetanyag összeállítására törekedtünk. Célunk elsősorban a forrásban leírtak kibontása, Bél Mátyás rövidített, sok helyen csak utalás formájában közölt hivatkozásainak föloldása volt. E szerint nemcsak a személy- és helységnevek, a forrásmunkák azonosítását, kommentálását és a históriai vonatkozások vizsgálatát végeztük el. Figyelembe vettük a különböző szakágazatok: a történeti etimológia, a történeti földrajz, a régészet, a numizmatika, a néprajztudomány, a helytörténet, a gazdaságtörténet, az orvostörténet és a művelődéstörténet különböző kutatási eredményeit is. Törekedtünk föltárni a forrásban leírt, megmaradt tárgyi emlékanyagon (épületek, sírfeliratok, pénzleletek stb.) keresztül tükröződő kultúrát, utalva ennek legfontosabb irodalmára. Az igen terjedelmes irodalom és a terjedelmi korlátok adta nehézségeket igyekeztünk áthidalni; reméljük, hogy a forrás további feldolgozását mindezzel megalapozhattuk.