Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész
a Cethius-hegytől visszaverve nem enyhül meg idejekorán. így tehát, ha a szőlőnek árt is, azért a vidéknek mindig használ ez a szél, mert átfújja és szétszórja a kipárolgott nedvességet. Ezt a vármegyének leginkább azon a részén tapasztaljuk, ahol ákott vizű tavak és mocsarak poshadnak. Amiért is az emberek testalkata, ha másutt is, hát itt a leginkább erőteljes és emktésre méltó. Legtöbbjük különösen magasra nő, izmos kötésűek és tagjaik formásak. Nem vonakodnak a munkától, legföljebb azok, akiknek jenemét megzavarta az elpuhultság. Ezért van, hogy mindenütt gondozott a térség, és szépen alá van vetve az emberi művelésnek. VII. §. A vidék ter- Semmi sem hiányzik itt, amit a kövér földtől várnál. A szőlő számára mékenysége 1S a ^g van ennél barátságosabb terület, amely ontja a bort: s hogy méghozzá milyen nemeset és a forróságot müyen jól tűrőt, azt, mert másutt már elmondtuk, aa ) most nincs miért fökdéznünk. 100 Ceres 101 tiszta ajándékai társulnak ehhez, tavaszi búza, őszi búza, árpa és másféle gabonák. Az őszi búza kiválóságát tanúsítja, hogy mindig drágábban vásárolják az ittenit, mint azt, amely a soproni földeken kívül terem. Nem maradhatnak mögötte a termékeny és különösen megbecsült hüvelyesek sem. A bab előnye, hogy hamar megterem és nagyra nő, a borsót a legyek háborgatják, inkább lassan érik, a csicseriborsó, amelyet kos-borsónak hívnak, kevésbé értékes. Hasonló a helyzet a kölessel, amely kevés munkával is megterem. A répánál semmi nem nő gazdagabban. A későn vetett magvak különösen nagy termést hoznak és igen jóízűek. Többnyke a tarlóra vetik őket, miután a búzát learatták, és nem hoznak gyöngébben, amiért másodjára fárasztják a földet, mert marad a talajban nedvesség. A lent sem utasítja vissza a föld mifelénk, noha kevesebbet termelnek belőle. A gyümölcsnek 102 számos fajtája van: köztük a legkiválóbb a boszniai, a misinki alma és a bksakna. 103 A körték közt a hazaiakkal sokszor keverednek külföldiek: honi az, amelyet cosemannusnak hívnak, bb ) íze édes, zöld a színe, nagysága gyakran a papolciét is fölülmúlja. Nem silányabb az sem, amelyet íze miatt cukorkörtének hívnak. Csodás e gyümölcs kellemessége, édességéhez tömjénes ikat társul. Van még sokféle vékonyhéjú, amelyek nemcsak színre, de alakra is különböznek: némelyik tékdőben, némelyik nyáron érik be. Ezt követi a macadum körte, melynek gyümölcse szintén kétféle: világos az egyik, a másik sötét. 104 A szüva legnemesebb fajtája a perzsa, amelyben a kő"*•) Munkánk Természetrajzi részében, abban a fejezetben, amely a magyar borról, azon belül is a soproniról szól. Vedd hozzá bevezetését az egész műnek, 3. könyv, 11. fejezet 155. oldal! bb ) Kusma pirn.