Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

a lágy és porhanyó talajnál semmi sincs jobb e célra, azt, miután a ter­mékeny földet magasztalta, Vergilius tette hozzá: fenn a% ekétől sqjne la^a (s szántván e% a célunk). 20 Mégis, bár ilyen termékeny a talaj, a szőlő nem minden tájékon terem egyformán nemes nedűt, hanem az a jobb, amelyik keletre néz, termé­kenyebb, amelyik nyugatra, és silányabb, amelyik északnak fordul, noha ez is elég szépen hoz, ha derült és meleg az év. Ám változik a talajnak megfelelően. Nincs jobb az aranyhegyinél. 21 Ezt követi a ruszti. 22 A harmadik neve köveset jelent: Steiner; utána a Klausner a mélyebb helyeken, majd a Steinhausen, és más, magasabb dombok termése. 23 Egyszóval ezen az egész környéken oly szépen terem a szőlő, hogy borának íze a tokajival vetekszik, s nemességben a falernumit 24 is fö­lülmúlja. A% erdők és et- Az erdők közül legnagyobb a Csapodi. Csapod faluról nevezték el helyezkedésük ame ly a közepén fekszik; 25 másként Iván-erdő. 26 Inkább hosszá­ban nyúlik el, mint széltében; ott viszont, ahol a Repce folyó 27 felé ka­nyarog, különösképp kiszélesedik. Innen tovább terjed olykor maga­sabb területen, és visszafordul nyugatnak. Ahol viszont visszatér Lócs várához, 28 ott a legkeskenyebb. Fái sűrűk, mintha kézzel ültették vol­na, makkjuk nemes, disznók eledele. A másik erdő Sopron fölött van, kevéssel magasabban, de hasonlóan sűrű és terebélyes fáktól árnyas: a soproniak Tudelswaldnak 2y liívják, s egészen Siegendorfig 30 terjed. IV. §. A Fertő A környéknek ezt a részét a Fertő tó (lacus Peiso) 31 teszi keskenyeb­bé, melynek már a látványa is szívderítő. Ott kezd szétáradni, ahol a Lajta-hegység Mosonba meg}' át Jois falunál, 32 s innen változatosan kanyarogva határolja el az emktett vármegyét a sopronitól Breiten­brunn, azaz magyarul Széleskút városáig. Osi neve van, mert már Plinius is Peisónak mondja, amikor azt írja, hogy a Peiso köd össze Noricumot a boiusok pusztaságaival. 1 ) Amint ugyanis másutt kiderül: ezt a környéket boiusok lakták. 33 Peisónak hívja Aurekus Victor: Ga­leriusról írja, hogy jelentős állami hasznot hajtó földet hozott létre Pannoniában, miután hatalmas erdőket vágatott ki és a Dunába eresz­tette a Pelso-tavat: tudniillik a Repce lett az a meder, melyen keresztül a mai napig a Dunába folydogál a Fertő vize. 34 Ugyanígy Iordanes k ) is Peiso taváról beszél, 35 s ez Victor olvasatát látszik megerősíteni Pk­niuséval szemben. Mégis Pliniusé van közelebb az eredetihez. Mert éppúgy, mint Pisonium, a Peiso-tó is Pisóról kapta a nevét, vék La­') Plinius, Naturalis história, III, 24. k ) lordancs, De rebus Geticis, 52, 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom