Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

a lágy és porhanyó talajnál semmi sincs jobb e célra, azt, miután a termékeny földet magasztalta, Vergilius tette hozzá: fenn a% ekétől sqjne la^a (s szántván e% a célunk).

20 Mégis, bár ilyen termékeny a talaj, a szőlő nem minden tájékon terem egyformán nemes nedűt, hanem az a jobb, amelyik keletre néz, termékenyebb, amelyik nyugatra, és silányabb, amelyik északnak fordul, noha ez is elég szépen hoz, ha derült és meleg az év. Ám változik a talajnak megfelelően. Nincs jobb az aranyhegyinél.

21 Ezt követi a ruszti.

22 A harmadik neve köveset jelent: Steiner; utána a Klausner a mélyebb helyeken, majd a Steinhausen, és más, magasabb dombok termése.

23 Egyszóval ezen az egész környéken oly szépen terem a szőlő, hogy borának íze a tokajival vetekszik, s nemességben a falernumit

24 is fölülmúlja. A% erdők és et- Az erdők közül legnagyobb a Csapodi. Csapod faluról nevezték el helyezkedésük ame

ly a közepén fekszik;

25 másként Iván-erdő.

26 Inkább hosszában nyúlik el, mint széltében; ott viszont, ahol a Repce folyó

27 felé kanyarog, különösképp kiszélesedik. Innen tovább terjed olykor magasabb területen, és visszafordul nyugatnak. Ahol viszont visszatér Lócs várához,

28 ott a legkeskenyebb. Fái sűrűk, mintha kézzel ültették volna, makkjuk nemes, disznók eledele. A másik erdő Sopron fölött van, kevéssel magasabban, de hasonlóan sűrű és terebélyes fáktól árnyas: a soproniak Tudelswaldnak

2y liívják, s egészen Siegendorfig

30 terjed. IV. §. A Fertő A környéknek ezt a részét a Fertő tó (lacus Peiso)

31 teszi keskenyebbé, melynek már a látványa is szívderítő. Ott kezd szétáradni, ahol a Lajta-hegység Mosonba meg}' át Jois falunál,

32 s innen változatosan kanyarogva határolja el az emktett vármegyét a sopronitól Breitenbrunn, azaz magyarul Széleskút városáig. Osi neve van, mert már Plinius is Peisónak mondja, amikor azt írja, hogy a Peiso köd össze Noricumot a boiusok pusztaságaival.

1

) Amint ugyanis másutt kiderül: ezt a környéket boiusok lakták.

33 Peisónak hívja Aurekus Victor: Galeriusról írja, hogy jelentős állami hasznot hajtó földet hozott létre Pannoniában, miután hatalmas erdőket vágatott ki és a Dunába eresztette a Pelso-tavat: tudniillik a Repce lett az a meder, melyen keresztül a mai napig a Dunába folydogál a Fertő vize.

34 Ugyanígy Iordanes

k

) is Peiso taváról beszél,

35 s ez Victor olvasatát látszik megerősíteni Pkniuséval szemben. Mégis Pliniusé van közelebb az eredetihez. Mert éppúgy, mint Pisonium, a Peiso-tó is Pisóról kapta a nevét, vék La') Plinius, Naturalis história, III, 24. k

) lordancs, De rebus Geticis, 52, 53.