Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)

A krónika magyar fordítása

hogy a város, mint fent említettük, a tizedet átadja, és Nádasdy úrnak ettől az [15]86-os évtől 1602-ig, azaz 17 évig a haszonélvezetet átengedi, ennek letelte után azonban, mint említettük, stb. [ennek vissza] kell háramlani. Ehhez még a város 8000 tallér (24

r-23

v

) készpénzt köteles fizetni neki két időpontban, ebben maradtak tehát. Es hogy ezt az összeget ki lehessen fizetni, az itteni polgárságra két éven át kétszeres adót vetettek ki. Ekkor mindenkinek hamarjában ki kellett fizetnie az adóhátralékát, és aki tartozott, ki kellett egyenlítenie a város közönségének. A jó vásár és a gazdag bortermő év sokat segített ebben, különben nem lehetett volna sebtében annyi pénzt előteremteni, hogy először 4000 tallérnyi összeget, és fél éven belül ismét 4000-et kifizessenek. Ebben segítségünkre volt Joachim Scholtz kereskedő Bécsben, aki azt az adósságot, amivel Nádasdy úr tartozott neki, a városnak kölcsönbe adta. Továbbá egy olasz kereskedő Bécsben, aki különben Milánóban lakik (tekintélyes nemzetség, és a Sanell urak tisztességes, derék olasz emberek, akik eddig sem voltak rosszban a várossal, és a német nyelvet is itt tanulták meg), szintén átengedték és letétbe helyezték követelésüket a városnak, amivel Nádasdy úr is elégedett volt. Később mindkét urat becsületesen kifizette a város. Az vált a kárunkra, hogy ő császári felsége vagy a Kamara helyett - mivel Ő <vagy a kamara > kölcsönözte ezt [a tizedetj nekünk nekik kellett volna megvédeni minket, és az egyiknek kellett volna válaszolnia, ezt azonban nem engedték meg nekünk. így történik végül, ha valaki a másikat bajba keveri, annak kell kiállnia és szegénynek maradnia. (24

v

) Anno 1587. Giesel megkezdte az ausztriai üldözéseket. A jégeső < elverte az Összes itteni szőlőskertet. > Anno 1588. A spanyol király nagy Armadája elsüllyedt az Angol tengeren, mint ezt fent említettük. Valamennyi kakolikus(!) ebben az Armadában bizakodott, melynek először Angliát, majd valamennyi országot és várost, ahol lutheránusok vannak, ki kellett volna irtania. (10

v

) Egy bécsi olasz kereskedő is azt mondta, hogy minden harang hamarosan örömet fog Bécsben zengeni (imádkozva az Armadáért és az Aranygyapjas Rendért), de Isten más utakon járt.